Raoul Wallenberg példája a mai diplomáciai tevékenység során is hasznosítható
A holokauszt idején Magyarországon folytatott embermentő tevékenységéről ismert Raoul Wallenberg példája sok esetben a mai diplomáciai tevékenység számára is irányadó lehet – emelte ki a témáról Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékév keretében Brüsszelben tartott konferencia egyik fő következtetését Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a tanácskozás fő előadója.
A Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletén csütörtökön rendezett eszmecsere felszólalói – a mártír svéd diplomata tevékenységének méltatása mellett – azt a témát járták körül, hogy mit jelent diplomatának lenni válság idején.
Prőhle Gergely ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: a Wallenberg képviselte értékek ismeretében kell választ adni arra a kérdésre, hogy a mai diplomácia milyen módon tud értékközpontú lenni, és egyúttal megfelelni a jelenkori pragmatista elvárásoknak.
Az előadók – a helyettes államtitkár mellett Maciej Popowski, az EU újonnan létesített külügyi szolgálatának főtitkárhelyettese, Jan Deboutte, a Nemzetközi Együttműködés a Holokauszt Oktatásért – Emlékezés és Kutatás Munkacsoport (ITF) soros elnöke, valamint a brüsszeli svéd és izraeli nagykövetséget képviselő Anna Karin Eneström és Yoel Mester – arra hívták fel a figyelmet, hogy a második világháborúval nem fejeződtek be a világban a háború borzalmai, sőt népirtások is történtek, és ma is számos válsághelyzettel kell szembenézni.
Felhívták a figyelmet arra, hogy más negatív jelenségek mellett ismét erősödik az antiszemitizmus.
Raoul Wallenberg 1944 júliusában utazott Magyarországra. Mintegy 20 ezer zsidó embert mentett meg a deportálástól és a szinte biztos haláltól azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A svéd diplomata később a szovjet hadsereg fogságába került, és valószínűleg börtönében is hunyt el.
Az előadók emlékeztettek arra, hogy halála után Wallenberg tiszteletbeli izraeli és amerikai állampolgárságot is kapott, illetve magas kitüntetéseket mindkét államban.
Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarországon Wallenberg emlékezete ma is élénken él. Hozzátette, hogy a svéd diplomatának számos segítője is volt tevékenységében, mint a szintén diplomata és teológus Soos Géza és Koszorús Ferenc ezredes.
Wallenberg munkásságának egyik legnagyobb elismerése az Európa legnagyobbjai közé tartozó budapesti zsidó közösség vallási és kulturális újjáéledése – fejtette ki.
A mai helyzettel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy például a tavaly kezdődött líbiai válságban fontos szerep jutott a magyar diplomatáknak.
A brüsszeli konferenciát szervező Grúber Károly nagykövet a tanácskozást lezárva leszögezte: az ott elhangzottak megerősítették, hogy Wallenberg életére, munkásságára és tetteire továbbra is feltétlenül emlékezni kell.
Prőhle Gergely az MTI-nek nyilatkozva azt is elmondta: megítélése szerint eddig sikeres a januárban indult Wallenberg-emlékév nemcsak Magyarországon belül, de ez a nagykövetségi, külföldi tapasztalat is. Mint jelezte, érvényes ez a svéd, izraeli, amerikai partnerekkel közösen tartott rendezvényekre is.
