A Magyar Gárdát jobbára a fideszes vezetésű önkormányzatok hívják

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Elfújja a bíróság a szervezet születésnapi gyertyáját? Miközben a Fidesz politikusai ismét lavíroznak a Magyar Gárdát hol helytelenítő, máskor éppen bátorító kijelentéseikkel a szélsőjobb felé, addig a szervezet egyéves lett. 

 

Forrás: Népszava

 

A tavaly augusztusi avatás óta első születésnapját még biztosan megéri, ám szeptemberben folytatódik ellene a feloszlatását célzó bírósági tárgyalás. Más kérdés, hogy a bíróság a jogi trükkel szétválasztott Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom közül melyiket tilthatja be – talán mindkettőt egyszerre.

„Aki a Magyar Gárdát hívja segítségül, nem őrült, csak kétségbeesett, mert a magyar államtól nem kap segítséget” – jelentette ki a minap Kósa Lajos. Mikor máskor mondta volna ezt a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere, mint augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén. A Fidesz politikusai ritkán nyilatkoznak a Magyar Gárdáról, inkább szótlanul tűrik, helyben, az általuk vezetett településeken pedig gyakran tárt karokkal várják a Sólyom László köztársasági elnök által is cigányellenesnek mondott szervezetet. A Magyar Gárdát félelemkeltő – mikor többé, mikor kevésbé –, nyíltan rasszista reakciói, sorozatos demonstrációi, felvonulásai miatt az államfő mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és minden parlamenti párt is elítélte már. Igaz, Orbán Viktor Fidesz-elnök csak utolsóként, hosszas „unszolásra” fogalmazott meg egy nagyon óvatos elhatárolódást, ami úgy hangzott: a gárda megalapítása rossz válasz a Magyarországon tapasztalható problémák, a válság megoldására.

A szélsőjobboldali nézeteket valló – jelenleg parlamenten kívüli – Jobbik által alapított, „fekete seregnek” is emlegetett szervezet éppen egy éve, augusztus 25-én bontott zászlót a budai Várban. Híre azonban már jóval megelőzte. Értelmiségiek, civil szervezetek, jogvédő csoportok a zászlóbontás előtt figyelmeztettek: érdemes lesz vigyázni! A Jobbik „operetthadseregének” térnyerésére elsőként figyelmeztetők közt volt a miniszterelnök is. Azon az augusztusi napon egyébként 56 gárdistát avattak: az eseményen részt vettek egyházi személyiségek, valamint Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere és Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő is. Később, szeptemberben már az váltott ki tiltakozást, hogy a gárda vidéki toborzó körútra indult. Október 21-én újabb 600 gárdistát avattak fel a Hősök terén, azután egyre több civil szervezet követelte betiltásukat. Azóta több, a gárdával közös rendezvényen is részt vettek fideszes országgyűlési, illetve városi képviselők, polgármesterek. Mégis talán a legnagyobb felháborodást a tatárszentgyörgyi „cigánybűnözés elleni” akció keltette. Mintegy 250 gárdista vonult végig a településen, és felszólalt Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke is, aki korábban azzal a kijelentésével váltott ki közfelháborodást, hogy „a cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözés egy részét”.

A Magyar Gárda ténykedése tehát a kezdetektől fogva heves ellenérzéseket vált ki. Olyannyira, hogy több település kitiltotta területéről. Ilyen a fővárosi önkormányzat, számos budapesti kerület, mint például a VI., a XI. vagy a XXI., de nemkívánatosnak minősítette a szervezetet Szeged és Orosháza, míg a fideszes vezetésű III. kerület vagy Győr úgy ítélte el általánosságban a szélsőségeket, hogy nem nevesítette a gárdát. Más jobboldali vezetésű önkormányzatok viszont bátorítják, hívják a gárdistákat. Ilyen Szekszárd, Kaposvár, Nyírkáta vagy Fadd.

A gárda alapszabálya szerint katonasírok gondozására, illetve parlagfűirtásra jött létre, s rendezvényei között olykor valóban felbukkannak az ilyen „ártalmatlan” akciók, sőt olykor véradást is szerveznek tagjaiknak, a legnagyobb visszhangot mégis a szervezet félelmet keltő, erősen megosztó közéleti tevékenysége, masírozása kapja. Az egyesület ezzel alig négy hónap alatt elérte, hogy megkezdődjön a feloszlatására irányuló eljárás. A Fővárosi Főügyészség 2007. december 17-én nyújtotta be keresetét a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatása érdekében a Fővárosi Bíróságra. Indoklásuk szerint azért, mert a gárda törvénybe ütközően végzi tevékenységét. Habár ez az első lépés hamar megtörtént, a tárgyalást csak április közepére írták ki. Ez a halogatás többekben is ellenérzést váltott ki. Így szakminiszteri és bírósági közbenjárásra egy hónappal, március 12-re előrehozták a pert.

Hatalmas visszhangja volt, hogy a gárdisták az ellenük indított per első tárgyalási napján sorfalat álltak a tárgyalóterem előtt. Egy idő után csak tagjai­kat, illetve szimpatizánsaikat – például Für Lajos volt honvédelmi minisztert – engedték be a terembe. Az eset után ráadásul több jogvédő szervezet is kijelentette: a gárdisták megsértették sajtószabadságot. A per így május közepén folytatódhatott csak, azután júniusra halasztották a tárgyalást. Külön érdekessége volt az első tárgyalási napnak az is, hogy miután egy hónappal előbbre hozták a tárgyalást, azt szinte rögtön el is halasztották kettővel. Azóta több tárgyalási nap is volt, a bíróság mindegyiken regisztrációhoz kötötte a belépést. A következő forduló szeptember 1-jén következik.

Eközben kiderült: a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom élesen elkülönül egymástól. Utóbbi tagjai azok, akik fekete ruhában vonulnak az utcákon és többek szerint is félelmet keltenek. Tulajdonképpen ennek feloszlatásáért indult a per, nem a gyakorlatilag tétlen egyesületére. A mozgalom azonban alapító okirat, szabályok és háttér nélkül működik. Ezáltal pedig feloszlathatatlan. Többekben felmerült, hogy az egyesület-mozgalom szétválasztás csak a perre való készülődés közben jutott a jogászok eszébe. Ezzel ugyanis úgy tűnik, ki lehet húzni a gárdát a bajból. Ezt a feltevést ugyanakkor sosem erősítette meg egy gárdista sem, ahogyan jogi képviselőjük, Gaudi-Nagy Tamás is régi szétválást emleget. Vannak ugyanakkor árulkodó jelek arról, hogy ez csak egy később született jogi trükk. Vona Gábor például még a per előtt nyilatkozott úgy: ha fel is oszlatják a gárdát, újra megalakítják azt. Emellett a Magyar Gárda – hivatalosan lelkes magánember által üzemeltetett – honlapján is furcsamód kicserélődtek az egyesület szavak mozgalomra. Ettől függetlenül persze kitartanak eredeti állításuk mellett: a mozgalom és az egyesület a kezdetektől külön állt.

Valószínűleg sosem derül már ki, hogy a szétválás valóban a kezdetektől való-e vagy csak jogi csűrés-csavarás, ám jogászok szerint ez nem is feltétlenül számít. Ha a bíróság ugyanis úgy találja, az egyesület és a mozgalom egy és ugyanaz, „egy füst alatt” feloszlathatja mindkettőt. Az viszont kérdéses, hogyan lehet valamit feloszlatni, ami jogilag meg sem alakult. Ami ennél is fontosabb, hogy alkotmányjogá­szok úgy látják, a gárda mozgalommá alakulásával többet veszített, mint nyert. E lépéssel ugyanis gyakorlatilag minden joguktól megfosztották magukat. Például hivatalos taglistájuk nem lehet, s így bárki mondhatja magát a gárda tagjának. Azaz bárki beszélhet is a gárdisták nevében, s ez ellen a mozgalom nem is tehet semmit. Emellett tagdíjat nem szedhetnek és vagyonuk sem lehet. A mozgalom nem jogilag bejegyzett szervezetként működik tehát, hanem inkább úgy kell elképzelni, mint egy baráti társaságot. Ezáltal rendezvényt csak magánszemélyen keresztül jelenthetnek majd be, s nem indíthatnak pert sem. Elvész névbirtoklási joguk is. Ha tehát feloszlatnák a Magyar Gárda Egyesületet, a „Magyar Gárda” név bárki által szabadon használhatóvá válna, röplapokat terjeszthetnének, nyomtatványokat adhatnának ki a gárda nevében. Ez ellen pedig nem tehetne semmit a mozgalom. Egyesületként viszont mindezen jogukat megtarthatták volna, igaz, úgy a feloszlatás fenyegetettsége nem szűnne meg.

A szeptember elején folytatódó per – melyen ítélethirdetés még nem várható – mindeddig azonban semmiféle érezhető változást nem hozott a Magyar Gárda tevékenységében. Legutóbb a XII. kerületi turulszobor „védelmére” rendezett demonstráción képviseltették magukat, de vidéki városokban, falvakban egész nyáron toborzókat tartottak. Rendre tartanak járőrkörutakat, s mindenhova örömmel elmennek, ahova csak hívják őket. Legtöbbször olyan helyeken jelennek meg, ahol valakinek baja van a romákkal, és „közbiztonságot javító esti sétákat” tartanak. S akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy a per kezdete óta a Magyar Gárda megduplázta tagságát: már jóval több mint 1200 gárdista van.

 

[popup][/popup]