Német vélemény: “Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor”
Egy ország a dackorszakban címmel közöl elemzést a szélsőjobboldal magyarországi térnyeréséről a Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lap keddi számában.
Forrás: Hírszerző
A szerző, Alex Rühle megemlít egy kisebb incidenst, amely a hétfőn véget ért Sziget Fesztivál melegsátrában történt, majd idézi az egyik szervezőt, aki a következőket írta a rendezvénysorozat programfüzetében: egy csoda a Sziget békés légköre ennek az agresszív városnak, ennek a kemény országnak a közepén.
A szerző, Alex Rühle cikkében egyebek között foglalkozik “az ultranacionalista Jobbik párt félkatonai szárnyaként” tavaly augusztusban megalapított Magyar Gárdával. Mint írja, a “Nagy-Magyarországról álmodó” szervezet tagjai a “cigánybűnözést” átkozzák, “egyenruhájuk és jelképeik idézik a nyilasok… hatalmi jelvényeit, azokét a Hitlerrel lepaktáló nyilasokét, akik még 1944 végén is segédkezet nyújtottak 80 ezer zsidó deportálásához és megöléséhez”.
“A Magyar Gárda és más félkatonai osztagok, mint például a Nemzeti Őrsereg, egyre inkább félelmet és ijedelmet keltenek, az SA-alakulatokhoz hasonlóan parádéznak a (magyar) városok utcáin, Auschwitzba kívánják a homoszexuálisokat, erőszakkal fenyegetik a romákat, és minden ellenfelüket úgy szidalmazzák: mocskos zsidó” – írja a Süddeutsche Zeitung, felidézve több politikai indíttatású, közelmúltbeli magyarországi erőszakos cselekményt.
Minden európai országban vannak szélsőjobboldali fanatikusok – állapítja meg a szerző. Az igazi probléma Magyarországon az – folytatja -, hogy a polgári jobboldal nem határolódik el ezektől a szélsőségesektől. Rühle Orbán Viktort, a polgári Fidesz elnökét “Európa egyik legfélelmetesebb populistájának” nevezi, aki igyekszik magának megnyerni a jobboldal legszélét.
A Süddeutsche Zeitung a cikk további részében többször idézi Vásárhelyi Mária szociológust, aki szerint a polgári jobboldalnak a szélsőséges erőkkel való “flörtölése” elmosta a radikális és a mérsékelt jobboldal közötti határokat, szalonképessé tette a szélsőséges szólamokat.
A szerző ezután kifejti, hogy a kommunizmus összeomlása után – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – Magyarországon is nacionalista csoportok igyekeztek benyomulni a hirtelen támadt ideológiai résbe, összekapcsolva a gazdasági válságot a rasszista előítéletekkel. Mint írja, a magyarok kétharmada a rendszerváltás vesztesének érzi magát, sokan a magyar földet meghódító, a vadkapitalizmus kiépítésében segédkező óriásvállalatok betöréseként élték meg a globalizációt, és csalódtak az EU-csatlakozásban.
Alex Rühle feleleveníti Gyurcsány Ferenc két évvel ezelőtti őszödi beszédét, a szöveg nyilvánosságra kerülését és ennek következményeit. Idéz Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlap egyik márciusi számában megjelent jegyzetéből, ismerteti az írás utóéletét, majd cikkének végén így ír: “Magyarország az EU része, demokratikus ország, s mint ilyen bizonyosan nem fog diktatúrává zülleni. Az azonban már ijesztő, ha az embernek egyre több interjúalanya a harmincas évekből vett párhuzamokkal hozakodik elő”.
