Hol és mikor lehet tojással megdobálni Dr. Kovács legfőbb ügyészt?

Egy 2007-es ügyészi határozat tette ”nem kihívóan közösségellenes” tevékenységgé a közszereplők tojással és más élelmiszerekkel történő megdobálását. A júliusi Meleg Méltóság Menetének megzavarása után három értelmiségi a legfőbb ügyészhez fordult, arra kérve Dr. Kovács Tamást, hogy az ügyészség bírálja felül korábbi állásfoglalását, vagy a legfőbb ügyész álljon ki előre bejelentett időpontban és helyszínen közterületre, hogy az arra affinitást érző állampolgárok tojással dobálhassák meg. Az alábbiakban a legfőbb ügyésznek írott nyílt levelet közöljük

 

 

Forrás: Hírszerző

 

Tisztelt Dr. Kovács Tamás, Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Mint Önnek arról tudomása van, a f. év július 5-én Meleg Méltóság Menet címen törvényesen bejelentett és megtartott csoportos demonstrációt szintén csoportosan föllépő személyek mások emberi méltóságát sértő módon szitkozódva ill. paradicsomokat, lágy-, kemény-, záp- és kémiai vegyszerekkel preparált tojásokat, valamint később több kilós utcaköveket dobálva oly módon zavarták meg, mely alkalmas arra, hogy az állampolgári alapjogaikkal, így pl. gyülekezési jogukkal élni kívánó honfitársainkban tartós félelmet keltsenek azzal a nem titkolt céllal, hogy őket a gyülekezés alkotmányos jogának gyakorlásában meggátolják.

Az eseményeket a rendőrség képtelen volt jogállami keretek között tartani. Lehet, hogy szándéka sem volt az ilyesmi. Az elmúlt két hét fejleményei alapján sajnos hasonló mondható el a jogrend garantálására hivatott másik két szakmai szervezetről, az ügyészségről, s a bíróságról is. Emiatt Magyarország egybehangzó nemzetközi megítélés szerint látványosan azon államok sorába süllyedt, melyek képtelenek szavatolni állampolgáraik számára a legelemibb alkotmányos alapjogokat.

Az ügyészség által megtévesztett magyar állampolgár, aki ugyanakkor szép is (Fotó: Hírszerző)

Ehhez az áldatlan közállapothoz vezető folyamat meglepőmód az Ön szakmai felügyelete alatt álló ügyészi testületből indult ki. Dr. Domonkos László, V. és XIII. kerületi vezető helyettes ügyész, akit Ön azóta vezető ügyésszé léptetett elő, B.4488/2007/2-I-es számú, minden jel szerint precedens értékű határozatában úgy értelmezte a hatályos jogot, hogy ha valaki közszereplőt tojással, paradicsommal, vagy más hasonló élelmiszerrel dobál meg, az nem meríti ki sem a csoportosan, sem az egyénileg elkövetett garázdaság bűntettének jogi tényállását, mert közszereplőt tojással dobálni úgymond nem “kihívóan közösségellenes” tevékenység, még akkor sem, ha a cselekmény nyilvánvalóan a gyülekezési jog hatálya alá eső tömegrendezvény megzavarására irányul.

A rendőrségnek mint nyomozóhatóságnak a július 5-i demonstráción elkövetett atrocitásokkal kapcsolatban indított bűnüldözési eljárásait az illetékes bíróság az Önök imént idézett ügyészi határozatára történő hivatkozással, arra való tekintettel szüntette meg, hogy Budapest főpolgármesterének 2007. évi március 15-i, majd a Microsoft vezérigazgatójának ez év május 19-i tojásokkal történt megdobáltatása után – előbbi esetben az Önök, utóbbi esetben viszont az Önökre hivatkozó BRFK részéről – olyan határozatok ill. nyilatkozatok láttak napvilágot, melyek szerint az elkövetők a tojásdobálással nem lépték túl a véleménynyilvánítás társadalmilag elfogadható kereteit, s így a bíróság által f. hó nyolcadikán hozott fölmentő ítélete szerint az eljárásba vont, garázdasággal vádolható személyek ugyan valóban garázdaságot követtek el, ám az említett hatósági nyilatkozatok és határozatok ismeretében alapos okkal hitték, hogy szabadon dobálhatnak tojást és más élelmiszereket, ill. bármit, ami eszükbe jut, azaz kezük ügyébe kerül.

A bíróság érvelése szerint a garázdaságot elkövetők tévedésben voltak, a hatóságok (a rendőrség és, igen, Önök, Legfőbb Ügyész Úr) ugyanis a tojásdobálás törvényi tényállásának tekintetében megtévesztették őket, ami a mai Magyarországon, a bíróság jogértelmezésében, felelősséget kizáró, fölmentést megalapozó ok. A bíróság hatályos ítéletében tehát nem mondott mást, mint hogy az Önök idézett határozata elengedhetetlen feltételként közvetlen kauzális viszonyban áll egyrészt a garázdaság bűntettének alapos gyanúját kiváltó magatartás bekövetkeztével, másrészt pedig az ex aequo et bono kizárólag az eljárásba vont, garázdaság alapos gyanújával vádolható állampolgárokkal szemben ítélkező, de az inzultust elszenvedők sérelme iránt érzéketlen és közönyös bírói döntéssel. Így Önöket nem csupán a politikai ihletettségű garázdaságok terjedésében, de a honi igazságszolgáltatás bénultságában ill. bénaságában is nagy felelősség terheli.

Alulírott állampolgárok a tojásdobálást intellektuális lényege szerint bárdolatlanságnak, jogi lényege szerint garázdaságnak, mások tettleges bántalmazásának tartjuk. Úgy gondoljuk, semmi helye a fölvilágosulás szellemiségére és a mások alapjogainak tiszteletére épülő, építő demokratikus jogállamban, a Magyar Köztársaság pedig ilyen állam. Az Önök fönt idézett erkölcs- és jogértelmezése tehát merőben elüt a miénktől, s jócskán eltér az idézett bírói véleménytől, valamint az európai ügyészi normáktól is.

Ezért fordulunk Önhöz. Levelünkkel szeretnénk elérni, hogy Ön mint az ügyészség munkájáért szakmailag felelős közjogi méltóság tegyen végre eleget hivatali tisztségéből fakadó azon szakmai és erkölcsi kötelezettségének, hogy ebben a kérdésben világossá teszi, az ügyészség a jogállamiság normái alapján áll-e, azaz korábbi határozatának joghatályát fölülbírálva azonosul-e azzal a bírói nézettel, mely a tojáshajigálást a garázdaság egy megnyilvánulási formájának tartja, vagy nem: ellentmondva az európai írott és íratlan jogi, valamint erkölcsi normáknak, a fönt idézett, szakmaiatlan, sőt helyenként nyilvánvalóan ostoba ügyészi határozatot továbbra is jogérvényesnek tartja-e?

Különös tekintettel arra, hogy Ön az elmúlt hetekben elmulasztott a kérdésben egyértelműen a jogállamiság védelmére kelni, az Ön véleményét kiderítendő és dokumentálandó sajátos kérdést intézünk Önhöz. Szeretnénk rosszallásunkat kifejezésre juttatni azzal kapcsolatban, ahogy az ügyészség a demokrácia jogrendjét aláásó, a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát csak az azt erőszakosan, mások megfélemlítésének nyíltan kimondott céljával gyakorló állampolgároknak biztosítja, változtatva így a Magyar Köztársaságot nap mint nap egyre inkább jogállamból az ököljog államává, magára hagyva az összes többi állampolgárt logikai, szakmai és nyelvhelyességi hibáktól hemzsegő pszeudoszakszövegek mögül elő-előcinikuskodva.

Mivel az Ön hivatalos állásfoglalásának hiányában jelenleg nem világos, hogy Ön a fent említett ügyészi határozatot a f. hó nyolcadikai bírói ítélet fényében a jogállami normáknak megfelelő szakszövegnek, tehát jogérvényesnek tartja-e, ezért arra kérjük, foglaljon jogilag állást annak tekintetében, hogy rosszalló véleményünk kifejezésének módjául az Ön értelmezésében jogszerűen választhatnánk-e az Ön élelmiszerrel történő megdobálását, ha ez a tevékenység nem mondana ellent erkölcsi és jogi fölfogásunknak? Jogszerűnek tartaná-e, ha magyar állampolgárok Önt az ügyészség teljes állományának képviselőjeként élelmiszerrel, ab ovo tojással dobálnák meg?

Kérdésünk nem tréfa. Abszurdnak abszurd ugyan, de konzekvens módon következik abból az ügyészi határozatból, mely megakadályozta, hogy a garázdaság megalapozott gyanújával eljárás indulhasson másokat gyülekezési jogukban megalázó módon korlátozó, személyes és csoportos méltóságukban súlyosan sértő személyek ellen. Emlékeztetem arra a körülményre, hogy Ön közjogi méltóság, s ekként közszereplő. Márpedig az említett, logikai, stilisztikai, nyelvhelyességi és egyes jogászok szerint súlyos szakmai hibáktól sem mentes vezető helyettes ügyészi határozat jogérvényes ököljogállami normája szerint közszereplőkkel kapcsolatban “igény fogalmazódik meg az alkotmányos alapjogokhoz kapcsolódó, azokat érvényre juttató kifejezés [sic! sine signo copulandi!] és magatartásformák gyakorolhatósága illetve kölcsönös eltűrése iránt is.” Az általunk föltett, abszurditását az Önök határozatából nyerő kérdés tehát csak alkalmazza Önre az említett ügyészi határozat jogértelmezését.

Mindazonáltal ebben az országban korántsem lehetetlen, hogy a tojásdobálást a véleménynyilvánítás alkotmányos formájának kijelentő ügyészség vezetője kimondottan vágyjék arra, hogy őt magát is megdobálják, hiszen nyilván erkölcstelennek tartana másokkal szemben olyasvalamit engedélyezni, amit önmagával szemben sérelmezne ill. tilalmazna. Emlékeztetjük Önt arra, hogy saját(os) határozatuk alapján az Ön “tűréshatára” – az ilyen “jogi” fogalmakat azért még ízlelgetnünk kell -, szóval az Ön tűréshatára magasabb, tehát Önnek közszereplőként többet kell elviselnie még annál is, amit a július 5-i békés demonstrálók bármelyikének el kellett szenvednie. Mivel az eseményekkel kapcsolatban azóta született, hatályos bírói döntés értelmében az öt métert meghaladó távolságból Ön felé, célzás nélkül [sic!] eldobott tojás akkor sem minősül az Ön testi inzultálásának, ha nevezett élelmiszer közvetlenül az Ön testét éri, ezért Önnek a hatályos, egymástól amúgy jelentős mértékben eltérő, ámde ebben az egy kérdésben, lám, egybehangzó ügyészi és bírói jogértelmezés szerint nincs lehetősége arra, hogy az Önnel szemben per iactum ovi megvalósuló véleménynyilvánítás állampolgári szabadságjogát korlátozza.

Föltéve, hogy saját jogászi határozatuk érvelését szakmailag ill. erkölcsileg nem szégyelli, s azt továbbra is fönntartja.

Mindezek fényében kérjük, hogy kérdésünkre adandó kifejtő válaszában vagy ismerje el az Önök által elkövetett, mindenki számára nyilvánvaló, súlyos alkotmányos válságot kiváltó szakmai hibát, s vonja vissza az említett ügyészi határozatot, megszületésének körülményeit vizsgáltassa ki, az ügyészi munka legalább legelemibb minőségbiztosítási garanciáit pedig teremtse meg, vagy a fentiekben részletezett “állampolgári alapjog” “gyakorolhatóságának” zavartalansága érdekében ezentúl bizonyos gyakorisággal biztosítsa annak lehetőségét, hogy a közszereplővel szembeni tojásdobálás útján történő, az említett ügyészi határozat által alkotmányos alapjognak kihirdetett véleménynyilvánítás Önnel szemben is megnyilvánulhasson: Időről-időre álljon ki a térre, várva, hátha méltatja Önt valaki, bárki, akárki egy-egy tojásra.

Budapest, 2008. július 18.

Állampolgári üdvözlettel:
Dr. Vajda Károly hermeneuta
Bitter Brunó szociológus
Vári György irodalomtörénész