Engedély nélküli izgatás a XIII. kerületben
Nem járult hozzá és semmifajta engedélyt nem adott a Jud Süss című náci propagandafilm budapesti levetítéséhez a filmmel kapcsolatos valamennyi jogot birtokló német alapítvány. A rendőrség közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt indított nyomozást; a házkutatások során több példányban is lefoglalták a filmet DVD-n és videokazettán.
A vetítést csak bizonyos előfeltételek szigorú betartása mellett engedik
2008. július 21./ Hírszerző
Nem járult hozzá és semmifajta engedélyt nem adott a Jud Süss című náci propagandafilm budapesti levetítéséhez a filmmel kapcsolatos valamennyi jogot birtokló német alapítvány.
A wiesbadeni Friedrich Wilhelm Murnau Alapítvány szóvivője az MTI-t tájékoztatva hétfőn hangsúlyozta, hogy az alapítvány jogi úton vizsgálja a történteket, s mindehhez már a német külügyminisztérium támogatását is kérte. A minisztérium – mint a szóvivő utalt rá – annak felderítésében közreműködik, hogy Veit Harlan antiszemita propagandafilmjének bemutatására milyen körülmények között kerülhetett sor.
Máshol nem volt ilyen botrány
A wiesbadeni alapítvány képviselője elmondta, hogy tudomást szereztek két budapesti vetítésről is, s nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ehhez az alapítvány semmifajta engedélyt nem adott. A vizsgálat a külügyminisztériummal együttműködve most kezdődött – közölte a szóvivő, aki nem zárta ki, hogy ezt követően a budapesti szervezők ellen büntetőjogi eljárást kezdeményeznek.
A szóvivő elmondta azt is, hogy ilyen jellegű “botrány” az elmúlt időszakban egyetlen külföldi ország vonatkozásában sem volt, noha több megkeresés is érkezett.
A film – s a hozzá hasonló más filmek – vetítését egyébként bizonyos előfeltételek szigorú betartása mellett, mindenekelőtt oktatási célból és meghatározott szakmai körben engedélyezik. Ennek kapcsán a szóvivő kiemelte a filmmel kapcsolatos szakmai vita, illetve a “náci háttér” megvilágításának szükségességét. Erre vonatkozóan egyébként szigorú szerződéses feltételek vannak, amelyek betartása elengedhetetlen.
Az 1931-ben elhunyt német filmrendező, Friedrich Wilhelm Murnau nevét viselő alapítványt a szövetségi kormány kezdeményezésére 1966-ban hozták létre. Az alapítvány legfőbb feladata akkoriban az volt, hogy megakadályozza a náci filmgyártás termékeinek külföldre történő eladását, amire abban az időben több kísérlet is történt. A tulajdonában lévő filmek forgalmazásával kapcsolatos valamennyi joggal az alapítvány rendelkezik.
A rendőrség pénteki közleményéből kiderül: nyomozást indítottak a Jud Süss című film vetítésével megvalósított közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt.
Mint írják: a vetítések után több feljelentés is érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK) közösség elleni izgatás és szerzői jogok megsértése miatt.
A közlemény szerint a rendőrség több tanút is meghallgatott, a nyomozás során pedig pénteken házkutatást tartottak a főváros XIII. kerületében, egy Hollán Ernő utcai lakásban és egy XII. kerületi könyváruházban, ahol DVD-n és videokazettán a Jud Süss több tucat kópiáját találták meg és foglalták le.
Az eljárás során a rendőrség azt is vizsgálja, hogy sérültek-e a filmmel kapcsolatban a szerzői joghoz kapcsolódó érdekek – tájékoztatott a BRFK.
A propagandafilm vetítésével kapcsolatban az SZDSZ XIII. kerületi frakciója még csütörtökön jelentette be, hogy feljelentést tettek a rendőrségen közösség elleni izgatás miatt, mivel Angyalföldön a napokban többször is lejátszották a filmet.
Még nem tudni, kik szervezték?
Szabadai Viktor, a párt angyalföldi frakciójának vezetője a sajtótájékoztatón közölte: a film csak a jogokat birtokló német alapítvány engedélyével játszható le Európában, márpedig a film vetítéséhez – ha jól tudja – a szervezőknek nem volt engedélyük.
Szabadai Viktor közölte, arról nincsenek információi, hogy pontosan ki vagy kik szervezték a vetítést egy Hegedűs Gyula utcai társasház pincéjében, ezért ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést.
A náci propagandafilmet 1940-ben forgatta Veit Harlan, az antiszemitizmus “igazolására”, Joseph Goebbels propagandaminiszter felügyelete mellett. A film a zsidók egyik leggyűlöletesebb ábrázolása – olvasható a Wikipedia internetes lexikonban. Levetítették többi között SS-egységeknek, mielőtt zsidók elleni bevetésre indították volna őket, koncentrációs táborok őreinek és olyan területeken élő lakosságnak, ahonnan zsidókat deportáltak.