Feljelentést tesz a XIII. kerületi SZDSZ a Jud Süss levetítése miatt

Közösség elleni izgatás miatt feljelentést tesz az SZDSZ XIII. kerületi frakciója amiatt, hogy az elmúlt napokban többször is levetítették Angyalföldön a Jud Süss című náci propagandafilmet – közölte Szabadai Viktor, a kerületi SZDSZ-frakció vezetője csütörtökön Budapesten.

 

 

 

A napokban többször is levetítették a náci propagandafilmet

2008. július 17. / MTI / Népszava

Ahogyan azt több napilap is megírta a hétvégén, több alkalommal is levetítették a napokban az egyik “leggyomorforgatóbb” náci propagandafilmet, a Jud Süsst egy XIII. kerületi társasház pincéjében – mondta el sajtótájékoztatóján a liberális politikus.

Hozzáfűzte: a film csak a jogokat birtokló német alapítvány engedélyével játszható le Európa-szerte, márpedig a film vetítéséhez – ha jól tudja – a szervezőknek nem volt engedélyük. Szabadai Viktor azt mondta, arról nincsenek információi, hogy pontosan ki vagy kik szervezték a vetítést egy Hegedűs Gyula utcai társasház pincéjében és honnan szerezhették meg a kópiát, ezért ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést.

Kitért arra is, hogy a filmvetítésre – amelyre előre kellett regisztrálni az interneten – ezer forint volt a belépő, és tudomása szerint több százan vettek részt rajta.

A sajtótájékoztatón Szederkényi András (SZDSZ) angyalföldi önkormányzati képviselő elmondta: kérik a kerület lakóit, hogy ne adjanak helyet ilyen rendezvényeknek. A Hollán Ernő utcai jegyirodánál történtekre utalva emlékeztetett: a XIII. kerület lakói többször is egyértelművé tették már, hogy “nem kérnek a nácikból”.

Április 11-én a szintén a XIII. kerületi Hollán Ernő utcai jegyirodánál antifasiszta tüntetést rendeztek, válaszul szélsőjobboldali és más szervezetek ugyanoda meghirdetett demonstrációjára. Az antifasiszta tüntetésen beszédet mondott Gerhard Schröder volt német kancellár is. Az ügy előzménye az volt, hogy az iroda egyik alkalmazottja összetűzésbe került egy vásárlóval, aki a Hungarica együttes koncertjére szeretett volna jegyet venni. Az irodára Molotov-koktélt dobtak, majd betörték az ablakát.

A csütörtöki sajtótájékoztatón kiosztott tájékoztató anyag szerint a XIII. kerületi szabad demokrata képviselők várják “a kormányzat illetékes szerveinek reakcióját” arra, hogyan lehet megakadályozni, hogy a Jud Süss című filmet ne játszhassák le máshol az országban.

Korábban sem a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) – Magyarok Háza, sem az újpesti főplébánia nem adott helyet a náci propagandafilm levetítésére.

A filmet eredetileg a Magyarok Világszövetsége – Magyarok Házában vetítették volna június végén, de a vetítés elmaradt – az MVSZ hozzájárulása nélkül a vetítésre kötött szerződést felbontották. Az ezt bejelentő közleményben a szervezet sajtószolgálata azt is tudatta, hogy a film magyarországi vetítésére a jogot a Gede testvérek Bt. birtokolja. A Népszava pedig arról számolt be, hogy a Jud Süss magyarországi bemutatásában tevékeny részt vállalt ifjabb Hegedűs Loránt felesége, Hegedűsné Kovács Enikő is.

A távirati iroda akkor telefonon megkereste a németországi Wiesbadenben működő Friedrich-Wilhelm-Murnau Alapítványt, amely a szövetségesek által 1945-ben elkobzott “birodalmi filmvagyont”, vagyis a második világháború végéig vetített német filmeket és azok jogait őrzi.

Az alapítványnál megerősítették, hogy a Jud Süss vetítési jogaival a szervezet rendelkezik, ám mint a Népszabadság később megírta, a Gede testvérek nem kértek előzetesen engedélyt a film nyilvános, budapesti vetítésére.

Jud Süss címmel Wilhelm Hauff írt 1827-ben könyvet, ugyanilyen címmel jelent meg Lion Feuchtwanger történelmi regénye 1925-ben. Feuchtwanger műve és a regény alapján 1934-ben készült Jud Süss című brit film egyaránt elítélte az antiszemitizmust, a film a nácik zsidóellenességét figurázta ki.

A náci propagandafilmet 1940-ben forgatta Veit Harlan, az antiszemitizmus “igazolására”, Joseph Goebbels propagandaminiszter felügyelete mellett. A film a zsidók egyik leggyűlöletesebb ábrázolása – olvasható a Wikipedia internetes lexikonban. Levetítették többi között SS-egységeknek, mielőtt zsidók elleni bevetésre indították volna őket, koncentrációs táborok őreinek és olyan területeken élő lakosságnak, ahonnan zsidókat deportáltak.

Főszerepe Joseph Süss Oppenheimer alakjára épül. Feuchtwanger történelmi regénye egy zsidó üzletemberről szól, aki pénzügyi jártasságának és politikai érzékének köszönhetően a württembergi herceg vezető tanácsadója lesz és segít az uralkodónak abban, hogy hatalmát, gazdagságát korrupt módszerekkel növelje. Amikor azonban szeretett lánya az uralkodó bírvágyának áldozatul esik, bosszút esküszik. Leleplezi a herceg tervét a törvényhozás feloszlatására, ezzel a herceg halálát okozva, majd feladja magát. Kötél általi halálra ítélik, s bár időközben már tudja, hogy egy nemes fia, s ha származását elárulná, megmenthetné az életét, nem teszi.