Megkezdődött a Wallenberg év

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

 

 

forrás: mazsihisz

 

A tárcavezető a Magyar Nemzeti Múzeumban az embermentő tevékenységéről ismert egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat keddi megnyitóján azt mondta, Wallenberg és több más, hozzá hasonló tevékenységet végző “hétköznapi ember” az életét kockáztatva mentette meg közeli és távoli ismerőseit, ismeretleneket. “Sajnos nem voltak elegen” – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: Wallenberg a kiállásával bizonyította, hogy “lehetséges embernek maradni az embertelenségben”. Véleménye szerint Wallenberg azzal, hogy a “diplomataléttel” járó védettséget és kiváltságokat eszközként használta fel tevékenységében, a későbbi korok diplomatáinak nyújtott példát.

A tárcavezető szerint a nemzet örökre szakított a 20. század “sötét szellemével”, a múlt feltárása, a tanulságok levonása azonban továbbra is fontos feladat.

Martonyi János hangsúlyozta: Izrael a Világ Igazai között tiszteli az egykori diplomatát, a címmel azokat becsülik meg, akik “a bajban, az igazságtalanságban kiálltak értünk”, az univerzális emberi értékek mellett tettek hitet. Wallenberg élete bizonyítja, hogy a diktatórikus ideológiák természete azonos, hiszen egyik sem tűri az igazságtalanságot – mondta.

Martonyi János külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter kiemelte: Raoul Wallenberg a saját életét kockáztatta, hogy magyar zsidó emberek tízezreit mentse meg a haláltól. Tevékenységének eredménye egyebek mellett üzleti kapcsolatainak és széles körű kapcsolatrendszereinek volt köszönhető – tette hozzá.

Mint mondta, ez az évforduló jelentős, és “ez az ünnepség az embermentők elismerésének egyik jele”. Kitért arra, hogy az ő keresztény “örökbefogadó szülei” is megkapták a holokauszt idején embereket mentőknek járó Világ Igaza kitüntetést. Utalt arra: ő maga nyolc évig arra kényszerült, hogy “identitását rejtse el” Belgiumban; keresztény istentiszteletekre járt nevelőszüleivel.

Szólt arról, hogy minden nap gondol édesapjára, akit Auschwitzban öltek meg a koncentrációs táborban. Megemlítette, hogy előadást tartott a Berlin melletti Wannseeben, ahol a “végső megoldást”, a zsidóság kiirtásának tervét hirdették meg a német náci vezetők 1942-ben. Azért tartott ott előadást, mert meggyőződése, hogy “a holokausztnak mindenhol a világban a közoktatás részének kell lennie” – hangsúlyozta.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint “ma dől el, hogy milyen lesz a jövő”, ezért fontos az emberi méltóság tiszteletének továbbadása a fiataloknak. Jó példával kell elöl járni, hogy azzal a “saját jövőnkért tegyünk” – mondta.

Az államtitkár, aki egyúttal a Wallenberg Emlékbizottság tagja, azt mondta, a demokráciában is szükség van embermentőkre, akik a rászorulókon segítenek. Követendő példát nyújtanak, a saját eszközeikkel küzdenek, de összeköti őket, hogy tisztelik a másikat, csupán csak azért, mert ő is ember – mondta.

Balog Zoltán díjat adott át a középiskolásoknak szervezett városismereti vetélkedő nyerteseinek. A vetélkedő célja az volt, hogy a diákok megismerjék a magyar és zsidó kultúra együttélését, az embermentők tevékenységét.

A társadalomnak el kell utasítania minden diszkriminációt, és meg kell akadályoznia a gyűlölet elburjánzását – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az államtitkár rámutatott: Raoul Wallenberg a 20. század kiemelkedő, jelképértékű személyiségei közé tartozik, “a jog és az igazságosság szimbólumává vált”, akinek a Világ Igaza díj kitüntetettjeként emlékfája van Jeruzsálemben, a Jad Vasem Emlékközpontban. Embermentő tevékenysége során a holokauszt idején “atyjává lett több tízezer, mindentől megfosztott embernek” – mondta.

Németh Zsolt kitért arra: Raoul Wallenberg embermentő munkássága alig fejeződött be, amikor a kommunista diktatúra börtöneibe került. “Mi emberi ésszel nem érthetjük ezeket az emberi utakat, csak azt látjuk, hogy a világnak ezen a részén gyakran jut ez a sors a legigazabbaknak” – jegyezte meg.

Hozzátette: “ha egyetemes értékként ismerjük el mindazt, amit cselekedett, mi is követhetjük őt az igazak keskeny ösvényén”, ezért Wallenberg munkásságát minél szélesebb körben kell megidézni és megismertetni.

Carl Bildt svéd külügyminiszter beszédében kiemelte: Wallenberg az életét kockáztatta egy “gonosz ideológia” ellen, és egy másiknak az életét áldozta. Több tízezer ember életét mentette meg hathónapos budapesti tartózkodása alatt – mondta. Kifejtette: nem volt egyedül, hasonló tevékenységet végeztek más, például svájci és vatikáni diplomaták is. Wallenberg azonban igazi lendületet adott az erőfeszítéseknek – tette hozzá.

A politikus felidézte: Wallenberg jól ismerte Magyarországot, mivel korábban üzletemberként dolgozott, és cégének volt érdekeltsége az országban. Későbbi embermentő tevékenységének célja az volt, hogy jobb jövőt biztosítson Magyarországnak, amelyet annyira szeretett – hangoztatta.

Úgy vélte, az egykori svéd diplomata életének az az üzenete, hogy át kell adni a tanulságait ezeknek a “szörnyű éveknek” a következő generációknak.

Louise von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga közölte: a “halálgépezet pusztításáról” egy magyar munkatársától hallott Raoul Wallenberg, ennek hatására szerzett magának diplomata útlevelet a svéd királytól. 1944 júliusában jött Magyarországra, és “hihetetlen szervezőkészségével” mentette a zsidó emberek tízezreit – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Wallenberg gondoskodott az üldözöttekről, menlevelet szerzett nekik, és “visszaadta a hitüket az emberségben”. Utalt arra, hogy “67 éve ezen a napon Raoul maga is áldozattá vált”, elrabolták és a Szovjetunióba hurcolták a Gulágra.

Felhívta a figyelmet: lehet tenni az emberi jogokért, “még akkor is, ha kockázatot kell vállalni”. Mindenki számára fontos kell hogy legyen Wallenberg szellemének fennmaradása, aki vállalta ezt a kockázatot – emelte ki.

Annette Lantos, az egykori magyar származású amerikai képviselő, Tom Lantos özvegye a centenáriumi Wallenberg-díj átvételekor azt mondta, Wallenberg a történelem egyik legsötétebb korszakában fényként mutatta az utat. Felidézte, ő és férje is Wallenbergnek köszönhetik az életüket. Ezért Tom Lantos kezdeményezte, hogy az egykori svéd diplomatát az Egyesült Államok díszpolgárává avassák. Azt remélték, ha Wallenberg még él, ezzel a lépéssel nyomást gyakorolhatnak a Szovjetunióra, hogy engedjék szabadon – emlékeztetett.

Az ünnepségen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Németh Zsolt átadták a Wallenberg-díjat, amellyel azoknak a munkáját ismerik el, akik példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élőkért kifejtett tevékenységükkel. A díjazottak: Dani Eszter református lelkész, Novák Ilona pedagógus, az Élet Menete vagonkiállításának kezdeményezője, Pócsiné Sivák Erzsébet pedagógus és Hidvégardó önkormányzata – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben roma közösségi házat hoztak létre és munkahelyet teremtettek a roma lakosoknak.

Az eseményen megjelent mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Carl Bildt svéd külügyminiszter, Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.