Csikágói táncjelenetek

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

 

 

forrás:nol.hu

A külső-erzsébetvárosi Bethlen tér sarkán a húszas években épült egy nagy bérház, a Rákosiház, s az építési vállalkozók (a Rákosi testvérek, akik közül egyik sem azonos a későbbi kommunista diktátorral) úgy gondolták, vonzerőt jelenthet, ha egy színháztermet is kialakítanak a földszinten a szokásos üzletek mellett. Így született a Bethlen Téri Színpad, amely megtestesítője volt a tipikus peremszínháznak – meséli Gajdó Tamás színháztörténész, aki a színház visszanevezése alkalmából egy kiállításra való képanyagot is válogatott. Ez most a színház folyosógalériáján látható.

A régi Bethlen tériben 1929 végén kabaréval kezdték, s jó két-három évig kabarészínházként működött a színpad. Nagyon olcsó belépőjegyekkel és populáris műsorral a szegényebb rétegek szórakozási igényeit elégítette ki, azon belül is a helyi zsidó lakosságét. Első igazgatója bizonyos Fekete József volt, a sikerrel többnyire hadilábon álló, peremre szorult színházszervező, akit a művészvilágban „Nézzse” Feketének hívtak, s akinek ez a vállalkozása végül is sikerült: a nagy válság idején induló színháza talpon maradt! Nézzse Fekete ugyanis ügyesen válogatta össze társulatát. E

hhez értett. Például itt kapott lehetőséget az ifjú Kellér Dezső, ekkor még nem konferansziéként, hanem jelenetíróként. De rajta kívül még számos nevessé lett kartárs dolgozott a kis kültelki kabarészínpad sikeréért. Vogel Erik például több előadáshoz tervezett díszletet. Itt volt ifjú táncos mulattató Kazal László. FellépettFeleky Kamill. Korcsmáros Nándor, Nóti Károly, Vadnai László, Békeffi László, Szőke Szakáll, Nádasi László írt jeleneteket.