A Welt szerint Magyarországon mindenki a másikat gyűlöli
A neokonzervatív Welt napilap szerint sem a baloldaliak, sem a
konzervatívok, sem a liberálisok nem igazi demokraták Magyarországon.
forrás: hetivalasz.hu
Boris Kalnoky, a berlini Welt napilap budapesti tudósítója, a gyűlölettel átitatott magyar valóságról ír. A magyar származású újságíró – aki cikkében leírja, hogy nyolcszáz évre visszamenőleg tudja igazolni, hogy nem volt zsidó a családjában – szomorúan számol be arról, miként radikalizálódik mind a bal-, mind a jobboldal Magyarországon, és miként válik a „zsidó” szitokszóvá Magyarországon. Megemlíti, hogy postaládáját Budapesten nemrég egy Dávid-csillaggal ragasztották le.
Szerinte azonban a jelenlegi magyar állapotokért nem csak a kormány a felelős, és a leegyszerűsítő nyugati cikkek, amelyek egyöntetűen a jobboldalt tartják csak antidemokratikusnak, inkább ártanak az országnak. Ebben egyetért vele Dalos György, „magyar-zsidó író” is, akivel Kálnoky – aki magát a polgári-keresztény oldalra sorolja inkább – közösen aggódik az egyoldalú és az országnak súlyosan ártó Magyarország-kép miatt.
Kálnoky szerint a „gyűlölet kultúrája” hatja az országot, és mindegyik oldal elvitatja a másiktól, hogy demokrata lenne. A szocialistákat a Fidesz egyszerűen csak kommunistának tartja, a polgári Fidesz viszont a szocialisták szerint fasisztoid, míg a liberális egyszerre jelent kommunistát és zsidót Magyarországon.
Kálnoky szerint egyedül a Jobbiknak használ ez a gyűlölettel teli politikai állapot. Mindazonáltal, jegyzi meg a konzervatív napilap, „a szocialisták szeretik a Jobbikot”, mert a Jobbik révén tudják diszkreditálni a Fideszt is. Ráadásul „a zöldek még kormányozni is akartak a Jobbikkal”, utal a Welt Karácsony Gergely nagykoalíciós javaslatára. A Fideszről meg megjegyzi: úgy próbálja a polgári párt elhalászni a jobbikosokat, hogy „úgy viselkedik, mint a Jobbik”.
„Néha azt gondolom, mindannyian megőrültek”, foglalja össze Kálnoky a magyar demokratikus pártok kapcsán a véleményét. Szerinte a magyar antiszemiták zsidók nélkül is tudnak zsidóellenesek lenni – ezért ragasztották le éppen az ő postaládáját -, ahogy a Fidesz a kommunisták hiányában heccel továbbra is a kommunisták ellen, az ellenzék meg nem a Jobbikkal, hanem Fidesszel szemben játssza az antifasisztát, és a baloldal közben „egy diktátor nélküli diktatúra” ellen harcol. „Kicsit olyan, mintha most jönne minden elő, amit a rendszerváltás idején a szőnyeg alá söpörtek”, írja Boris Kálnoky. Az antiszemitizmust minden bizonnyal az magyarázhatja, hogy a „háború utáni kommunista vezetésben számos zsidó volt képviselve”. Ráadásul aztán az, hogy „a 2002 és 2010 közötti ex-kommunista kormány példátlanul korrupt volt, és az országot gazdaságilag romba döntötte, megerősíti a mélyen ülő sztereotípiát, miszerint a baloldaliak zsidók, akik lopnak”.
Kálnoky szerint azonban a baloldalt is az irracionális gyűlölet hatja át. „Aki konzervatív, sőt netán keresztény, azt azonnal lefasisztázzák”, írja a Welt. Kálnoky megemlíti Kertész Ákos magyarellenes „biológiai tirádáit”.
Kálnoky szerint 2010-ben a Fidesz megkapta a lehetőséget arra, hogy meghaladja ezeket a gyűlöleteket, hogy jövőorientált politikát folytasson – „ehelyett azonban rideg, ideológizált és sok tekintetben bosszúra épülő politikába” kezdett az Orbán-kormány.
A Welt elismeri, hogy „a Fidesz ötletei igenis jók voltak”. A konzervatív lap szerint helyes lépés volt a kormány részéről, hogy a multinacionális tőkét terhelte, vagy hogy az adókat csökkentette. Mára azonban a kormány a Welt szerint elvesztette az irányt, „a bukás érzete lóg a levegőben”. Szerinte már nem a Fidesznek, hanem a polgárok elégedetlenségének van kétharmada, és ez legközelebb március 15-én fog tömegdemonstrációkban kifejeződni.
Mindazonáltal Kálnoky szerint „az ellenzéki mozgalom semmiben sem tud megegyezni, se vezetője, se programja nincsen”. Egy valamit tudnak csak az emberek: azt, hogy „azok ellen, ott fent” vannak.
Kálnoky szerint a katasztrófa csak akkor kerülhető el, ha a különféle irányzatok mérsékeltjei végre demokrataként ismerik el egymást – „ahelyett, hogy zsidóként, kommunistaként vagy fasisztaként szidalmaznák egymást”. Kálnoky szerint Európának nem szabad beavatkoznia, mert egy idő után „a düh Európa ellen” irányul majd.
