Előítélet, megbélyegzés és antiszemitizmus

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

 

forrás:hvg.hu

 

“Az antiszemita előítéletességet mérő kutatások nem pusztán antiszemitákat és nem-antiszemitákat különböztetnek meg, hanem árnyaltabb képet adnak” – mondta Kovács András szociológus azon a szakértőképzési programon, amely nemrégiben fejeződött be Budapesten, és amely a holokauszt tanítását igyekszik elősegíteni, oktatási szakértők képzésével. Kovács András a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanáraként, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársaként néhány előítélet-kutatás eredményét ismertette.

A kutatók először is azt vizsgálják, mit gondolnak az emberek a zsidóságról. Utána azt, hogy mindahhoz, amit a zsidókról gondolnak, fűződnek-e különösebb érzelmeik. A vizsgálódás harmadik rétege pedig azt firtatja, hogy adott esetben mennyire befolyásolják e beállítódások a zsidókkal szembeni viselkedésüket.
Véget ért a képzés

Véget ért a budapesti holokauszt-oktatási szakértőképzési program első szakasza. A hatnapos alapozó kurzuson magyar szakemberek mellett az USA-ból, Angliából, Ausztriából, Csehországból, Izraelből és Németországból érkezett szakértők tartottak előadásokat. A program a Task Force for International Cooperation on Holocaust Education Remembrance and Research (A Holokauszt oktatásával, emlékezetével és kutatásával foglalkozó Nemzetközi Együttműködési Munkacsoport) és a  Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum (United States Holocaust Memorial Museum) támogatásával valósul meg. A Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum mellett a program nemzetközi partnerei a Los Angeles-i központú USC Soá Intézet a Vizuális Történelemért és Oktatásért, a Londoni Egyetem Oktatási Intézete, valamint az izraeli Jad Vasem Intézet. A képzés egyes elemei a budapesti Közép-európai Egyetemen folynak.

Azokat az embereket szokták szélsőséges antiszemitáknak nevezni, akik sok negatív tartalmú sztereotípiával bírnak a zsidókkal kapcsolatban, e sztereotípiákhoz nagyon erős ellenséges érzelmeket társítanak, és hajlandóak lennének diszkriminálni is a zsidókat. Tehát azok tekinthetők szélsőségesen antiszemitának, akik vélekedése mindhárom skálán magas értéket mutat.

A lakosság 22 százaléka szélsőségesen előítéletes

A legutóbbi felmérés szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 22 százaléka szélsőségesen előítéletes. Kovács András ezt azért tartja veszélyesnek, mert ha egy politikai erő a saját céljai érdekében ki akarja használni az előítéletességet, akkor ezt a csoportot könnyen mozgósíthatja.

A kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon a választások éveiben nő a zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma. Míg közel két évtized átlagában a lakosság 10-11 százaléka tartotta ellenszenvesnek a zsidókat, addig 1994-ben tizenöt, 1997-ben tizenhárom, 2002-ben tizenkettő, 2006-ban tizennégy százaléka. Különösen magas értéket, 28 százalékot mértek ugyanakkor 2010-ben.

Tavaly megugrott a nyílt antiszemiták aránya

Tavaly lényegesen többen vállalták nyíltan, hogy antiszemiták, mint a megelőző években. A szociológusok szerint ennek egyik oka az, hogy a válaszadók a számukra fontos csoport nézeteihez igazodnak. Vagyis mielőtt nyilatkoznának, „bemérik”, jellemzően mit mond az adott csoport az érintett kérdésekről. A liberális értelmiség például úgyszólván kötelezően elutasítja a rasszizmust, míg a nemzeti konzervatív gondolkodásba gyakran belefér mind az antiszemitizmus, mind a cigányellenesség.

Nem csupán az előítéletes sztereotípiák erősödtek, hanem a zsidók elutasítása is. A felnőtt lakosság 28 százalékának tudatában a zsidó mint fogalom asszociatív kapcsolatba került a gazdasági-társadalmi válsággal, az elszegényedéssel, a munkalehetőség elveszítésével és egyéb kedvezőtlen változásokkal. Relatíve sokan hozzák közvetlen összefüggésbe személyes sorsuk rosszabbra fordulását a zsidókkal. Jóllehet a két dolognak objektíve semmi köze sincs egymáshoz.

Az antiszemitizmus mint nyelv és kultúra és kimutatható a társadalomban. A történelmi hagyományokra épülő, a zsidókat rossz színben, sok esetben bűnösként feltüntető, megbélyegző, megvető nyelvezet identitási pontot jelent: ha valaki ezt a nyelvet beszéli, ,,hozzánk” tartozik, míg aki nem, az ,,hozzájuk”. Az antiszemita nyelvezetben a zsidó, a bolsevik és a liberális fogalmak is összekapcsolódnak, gyakran egymás szinonimáiként használják azokat.

“Vigyázzatok egymásra!”

Kovács kitért a holokauszttagadást kutató felmérésekre is. Az efféle kutatások meglehetősen drágák, anyagi forrás hiányában Magyarországon 2009 óta nem végeztek ilyeneket, így nincsenek friss adatok. Bár Kovács szerint a magyarországi holokauszttagadás mértéke ugyan nem tér el jelentősen az Európa-szerte mért értékektől, a tény, hogy egyáltalán létezik, aggasztó.

Szita Szabolcs holokauszt-kutató, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója a kutatás apropóján így fogalmazott: „Minden Auschwitz-kiállítás megnyitóján elmondom az iskolásoknak: Vigyázzatok egymásra! Nézzétek meg, ott vannak azok az ártatlan gyerekek, fel akartak nőni, olyan szépek és virágzóak akartak lenni, mint ti. Terveik voltak, anyák, családfők akartak lenni, de a gyűlölet nevében elpusztították őket. Szeretném, ha a fiatalokkal megértetnék a tanáraik, hogy azt a rettenetes utat, amit az áldozatok megjártak, miképpen lehet megakadályozni. Mert ez mindig az emberek megbélyegzésével kezdődik – és sajnos most is ez zajlik.”