Az Európai Bizottság 4 millió euróval támogatja az auschwitzi múzeum fenntartását

Az erről szóló megállapodást Piotr Cywinski, a múzeum igazgatója és Jean
Pierre Vandersteen, az Európai Bizottság tömegkommunikációért felelős
vezérigazgatója írta alá. 

 

forrás:mti

 

Az “Auschwitz – a hitelesség megőrzése – kilenc feladat 2012-2015-re” elnevezésű projektre az Európa az Állampolgárokért uniós alapból utalják át a fenti összeget. A projekt keretében az Auschwitz II.-Birkenau tábor területén elsősorban régészeti, illetve föld- és víztani kutatásokat fognak végezni, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megkezdjék a komplex konzervációs munkálatokat az ott található téglaépületekben, amelyek többnyire a női foglyok barakkjai voltak.

A másik fontos szempont a múzeum történeti gyűjteményei tárolási biztonságának javítása. A 24. blokkban, ahol a levéltár található, megerősítik a födémet, és korszerű tűzoltó készülékeket helyeznek el, javítva a tűzbiztonságot. Teljesen korszerűsítik a bőröndraktárt is: itt olyan különleges szekrényeket helyeznek el, amelyeket külön ezeknek a tárgyaknak az őrzésére terveztek. Néhány rossz állapotban lévő üvegszekrényt is kicserélnek, ami javítja a múzeumi tárgyak biztonságát.

Az uniós dotációnak köszönhetően digitalizálják a foglyok adatbázisát is. Lengyelország nemrégiben a nemzetközi közösség segítségét kérte az auschwitzi táborkomplexum fenntartásához. Már több ország ajánlotta fel támogatását: Németország 60 millió, Ausztria 6 millió euróval, az Egyesült Államok 15 millió dollárral, Nagy-Britannia pedig 2,5 millió fonttal (2,8 millió euró) járul hozzá a pénzalaphoz. A lengyel kormány 10 millió eurót különít el erre a célra. Az alap jelenleg összesen 92 millió euró fölött rendelkezik.

Az 1940-ben létesített tábor három részből állt: az úgynevezett törzstáborból (Auschwitz I.), az 1942-től működő birkenaui táborból (Auschwitz II.) és az ezekhez csatlakozó mintegy 40 altáborból (Aussenlager), amelyek közül a legnagyobb Monowicéban (Monowitz) működött. Az eddigi kutatások szerint 1940-45 között legkevesebb 1,3 millió embert hurcoltak oda, túlnyomórészt zsidókat egész Európából. A meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó (köztük 350-400 ezer magyar zsidó), 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.