Hitler-könyv a Gárda-peren

Ismét nem született ítélet a Fővárosi Bíróságon a Fővárosi Főügyészség által a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményező perben. Igazi színfoltot csak Reiner Péter felszólalása jelentett. Öcsödi Ágnes bírónő szeptember 1-jére halasztotta a tárgyalást. 

Forrás: HVG

 

Akárcsak május 19-én, ismét hatalmas rendőri készültség előzte meg a pert köszönhetően annak, hogy ugyanaz a mindössze hatvanhárom főt befogadni képes tárgyalóterem volt a per helyszíne, mint korábban. A szünetekkel együtt több mint hét órán át tartó tárgyaláson újabb úgynevezett beavatkozók jelentkeztek, mind a felperesi, mind az alperesi oldalon. A beavatkozó olyan jogi vagy magánszemély, aki a fel- vagy az alperes oldalán beavatkozik a perbe: kérdéseket tehet fel, tanúk idézését indítványozhatja stb.

Közvetlenül a per megkezdése előtt az alperes egyik beavatkozója, Mónus Áron – akárcsak a másfél hónappal korábbi tárgyaláskor – a fotósok legnagyobb gyönyörűségére a saját maga által írt vagy fordított antiszemita könyvekkel vette körül magát. A közvetlenül Mónus mellett ülő Reiner Péter – akiről az elmúlt háromnegyed évben megtudhattuk, hogy egyszerre zsidó és gárdista – a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: nem hajlandó a Mónus előtti könyveket kommentálni, mert „nincs ismeretem a könyvekről”. Reinernek ahhoz sem volt megjegyzése, hogy Mónus kiadta Adolf Hitler Harcom (Mein Kampf) című pamfletjét. A per megkezdésekor egyébként – Varga Bálint Zsolt, a Fővárosi Főügyészséget képviselő ügyész kérésére – a bírónő elpakoltatta Mónussal a könyveit.

Tóth Géza, egy egyik alperesi beavatkozó-jelölt indítványozta az ügyészség föloszlatását. Reiner nem mert ekkorát álmodni: ő csak a felperesi indítvány elutasítását kérte. „Ez egy koncepciós per” – hangsúlyozta.

Az ügyész emlékeztetett a Magyar Gárda Mozgalom (MGM) galgagyörki, illetve faddi fölvonulására, – már az elmúlt tárgyalási fordulót követően –, amikor a helyi cigányságot szerinte csak a rendőri föllépésnek köszönhetően nem érte atrocitás a Gárda részéről. Mint az ügyész kiemelte: Faddon kétszázötven egyenruhás gárdista masírozott vezényszóra, menetoszlopban. Varga a Magyar Gárda Mozgalom és a Magyar Gárda Egyesület (MGE) szimbiózisának illusztrálására felhozta: Szilárd István, az MGE egyik alapító tagja intézet beszédet Faddon a gárdistákhoz, közös a honlapjuk, továbbá. számos MGM-tag az MGE bankszámlájára fizette be a tagdíját.

A két szervezet közti anyagi kapcsolatot az alperes MGE védelmét ellátó ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás is elismerte, de szerinte a felperes ezzel félreviszi a tárgyalást. A per tárgya ugyanis – szögezte le Gaudi-Nagy – az, hogy az alperes rasszista-e, és ezért föl kell-e oszlatni. Érvelésében arra igyekezett rámutatni, hogy MGM nem rasszista. Példaként említette – egyebek mellett – a Gárda egyik Trianon-megemlékezését, amelyen mintegy nyolcvan cigány is részt vett, „teljesen békésen és félelem nélkül”. Az ügyvéd emellett nehezményezte a tárgyalás helyszínét is. Szerinte sérült a tárgyalás nyilvánosságának elve azzal, hogy nem egy nagyobb teremben került arra sor. Az ügyvéd azon megjegyzését, hogy már kész az ítélet, a bírónő határozottan visszautasította.

Ádám György ügyvéd, az egyik felperesi beavatkozójelölt, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták (MEASZ) képviselője „jogi csűrés-csavarásnak” nevezte Gaudi-Nagy tevékenységét. A Magyarországi Kisebbségek Pártját (MKP) képviselő Száva Vince szerint mindennapos jelenség, hogy az MGM megfélemlíti a cigányokat. Azt állította: pártja megyénként ezer aláírást gyűjtött egy petícióra, amelyben megállapítják: valós a rettegés a Gárdától.

Reiner Péter, az MGM pártoló tagja kifejtette: nézőként ott volt az első gárdaavatáson, ami nemhogy félelmet keltett benne, hanem úgy döntött: jelentkezik pártoló tagnak. „A Gárda számos […] rendezvényén vettem részt, valamint jelen voltam mindhárom ünnepélyes gárdistaavatáson, és soha nem tapasztaltam olyan megnyilvánulást, mely sértette volna bárkinek is a jogait, emberi méltóságát, szabadságát és etnikai vagy vallási különbözőségét.” (Úgy látszik, Reiner a Gárda-turné tatárszentgyörgyi állomásán – ahol az egyik szónok a „ cigánybűnözés genetikai gyökereiről” beszélt – nem volt jelen.)

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke kérte, hogy minél előbb folytatódjék a per. „Ez az állapot tarthatatlan. Nem tudom a cigányságot már visszafogni” – mondta az OCÖ elnöke. Fölmerült a július 14-i dátum, de Öcsödi végül a szeptember 1-e mellett döntött, „mert mindenkinek az idézését biztosítani kell”.