Magyarország, 2011 – Hungarista könyvégetés
A szervezők becslése szerint legalább harminc magyarországi településen tartanak könyvégetéseket. Az akciót egy hungarista szervezet kezdeményezte.
Czene Gábor / Forrás: NOL
“Barátaiddal, ismerőseiddel gyűjtsétek össze az életeteket mérgező tárgyakat, kiadványokat és a Megtisztulás Éjszakáján hamvasszátok el őket!” – áll az interneten közzétett felhívásban, amely a “sátán jelképei” közé sorolja az abortuszt népszerűsítő vagy erkölcstelen, pornográf füzeteket, a “cionista szellemiséget” magán hordozó nyomtatványokat és – paradox módon – a soviniszta, gyűlölködő transzparenseket.
A felhívás mindenesetre nem hagy kétséget afelől, hogy a “cionista elnyomók” a legfőbb ellenségek, akik a “globalizmus erkölcstelen mocskában fojtogatják a világot”.
A november 12-ére, szombat estére meghirdetett akció résztvevői a “fény harcosaivá” válnak, továbbá tagjai lesznek az “Isteni Hadseregnek, mely megtisztítja Földünket a fertőtől”.
A kezdeményezés – az egyszerűség kedvéért nevezzük könyvégetésnek – a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű hungarista szervezettől ered, és második alkalommal rendezik meg. Tavaly nem egészen húsz magyarországi településen tartották meg a “Megtisztulás Éjszakáját”, az egyik szervező állítása szerint most legalább harminc faluban és városban “intéznek támadást a sötétség erői ellen”. Előző évben csak néhány külföldi helyszín csatlakozott, idén nyolc-tíz országból kaptak visszajelzést.
A könyvégetéseket általában magánterületen, valamelyik szimpatizáns házának udvarában tartják. Bár az apropót eredetileg nem a “kristályéjszaka” adta, az akció szorosan kötődik ehhez az évfordulóhoz. (1938. november 9-10-én Németországban országszerte rátámadtak a zsidó lakosságra. A náci pogromban boltokat és zsinagógákat gyújtottak fel, embereket gyilkoltak meg.)
Tavaly a Magyar Gárda “őrző szárnya” és az úgynevezett Aranykopjások is csatlakoztak. Utóbbiakat – saját megfogalmazásuk szerint – a “szkíta erkölcs és Őseink által génjeinkbe rótt hagyomány” vezérli.
A szöveges és képes beszámolók alapján előző évben egyebek mellett pornólapokat, reklámkiadványokat, újságokat égettek el (Borsot, Blikket, Élet és Irodalmat, Hócipőt, Kiskegyedet, Népszavát). Könyvek is szép számmal tűzre kerültek: Marx, Engels és Lenin művei, egy szüfrazsettekről szóló kötet, a Talmud vagy például az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre regénye, a Sorstalanság. A lángokba dobtak olyan tankönyveket vagy történelmi ismeretterjesztő műveket is, amelyek bemutatták a nácik rémtetteit, a zsidóüldözéseket.
Hegyi Szabolcs jogász, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a könyvégetés legfeljebb közigazgatási szabályokat – tűzgyújtási tilalmat – sérthet, de tartalmi szempontok alapján nem jogellenes. Közlése szerint mindez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, bármennyire is megütközést vagy felháborodást kelt.
