A komlósi Tóra – negyedszer

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

“Ma már tudom: életemben különös fénnyel ragyog fel az a néhány hónap, amikor megírtam e kötet novelláit” – vall A komlósi Tóra című elbeszélés-gyűjteménye új kiadásának hátlapján Benedek István Gábor.

  benedekistvangabor.jpg  
  Benedek István Gábor  

Az író először csupán “szerény szószobrot” akart állítani ottani rokonainak, szlovák szülőfalujának, egy “szép régi korszaknak, amely már nincs”. Torda István irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet az R-kávéházban rendezett csütörtöki bemutatón, hogy a novellasorozat Tótkomlós egykori szlovák, magyar és zsidó lakóinak együttéléséről, a tolerancia értékeiről szól.

Az előző három megjelenés után ezúttal a HÁTTÉR kiadó által gondozott, az elegáns külsőtől eltekintve változatlan kötet az 1994-es első bemutatkozás óta már megjelent németül és szlovákul, egyes novellái eljutottak Romániába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Svájcba, Izraelbe is – tette hozzá Torda István.

Jancsó Miklós filmrendező, aki szerette volna filmre vinni a címadó novellát, és ezt csak pénz hiányában nem tette, megjegyezte: Benedek István Gábor könyve is magyarázza, miért is maradt meg ő és annyi más ember “ebben a huzatos országban”.

Závada Pál író, akit az ifjúkori tótkomlósi évek kötnek össze a szerzővel, a magyar irodalom egyik legfontosabb 56-os alkotásának nevezte a címadó novellát és sajnálatának adott hangot amiatt, hogy nem ebből készült az évfordulón film. Ezután a kötet első, Zsidó történet című elbeszéléséből olvasott fel részleteket – időnként a szlovák kiadásból is idézve egy-két mondatot.

Keményffy Tibor filmrendező, akinek cége megvásárolta A komlósi Tóra megfilmesítésének jogát, arról beszélt, hogy állnak az előkészületek. Maga a szerző, akivel Bächer Iván író-publicista beszélgetett, elmondta, hogy a kötet 3-4 elbeszélése is eljutott a megfilmesítés küszöbére – bízik abban, hogy tovább is jut ennél.

A komlósi Tóra óta az író több más könyve is sikert aratott – legközelebbi, a könyvhéten megjelenő Varázs című regénye ismét csak a magyar zsidóságot ehhez a földhöz kapcsoló kötelékről szól, egy Napóleon idejében játszódó különös történet keretében.

 

(Forrás: MTI)

[popup][/popup]