A Le Monde az Új Színházról: „nemzeti forradalom” az európai válság közepén
A Le Monde című francia liberális napilap pénteki száma közli Joëlle
Stolznak, az újság bécsi tudósítójának írását A budapesti Új Színházat a
szélsőjobbnak kínálták fel címmel.
forrás: galamus.hu
„Magyarországon a kultúra világa háborog. Egy évvel a Nemzeti Színház igazgatóját, Alföldi Róbertet ért támadások után – Alföldit a szélsőjobboldali párt, a Jobbik azzal vádolta, hogy megcsúfolja a nemzeti érzelmeket – most az kelt felháborodást, hogy Budapest egyik jelentős színháza, az Új Színház élére két olyan személyt neveztek ki, akiket újfasisztának és antiszemitának tartanak: a színész Dörner Györgyöt és az író Csurka Istvánt. Budapest főpolgármestere, az Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló Tarlós István, aki a hatalmon lévő konzervatív párt, a Fidesz tagja*, arra használta a vétójogát**, hogy csütörtökön, október 6-án, a szakmai bizottság véleménye ellenére, a Dörner–Csurka-tandemet erőszakolja rá a színházra. A bizottság hat szavazattal kettő ellenében (a főváros és a kulturális minisztérium képviselőiről van szó) a jelenlegi színházigazgatót, Márta Istvánt támogatta, akinek magyar szerzőkből és külföldi klasszikusokból álló repertoárja széles közönséget vonzott.”
„Az ügy megítélése sokkal súlyosabb, mint az említett polémia a Nemzeti Színház igazgatójával, akit a Jobbik képviselői egyszerűen csak ’Robertának’ neveztek, homoszexualitásán gúnyolódva, ám akinek hiába követelték a menesztését. ’Ez gyalázat’ címmel tiltakozást tettek közzé, amelyhez máris 1800 aláíró csatlakozott, köztük az irodalom és a zene nagy nevei: Esterházy Péter és Nádas Péter író, Marton Éva énekes vagy Eötvös Péter zeneszerző, aki sokáig igazgatta Pierre Boulez Ensemble inter-contemporainjét.”
Az írás beszámol a budapesti díszpolgárok nyílt leveléről, illetve arról, hogy Budapesten tüntetést szerveznek „október 15-ére, a magyar fasiszta párt, a nyilaskeresztesek 1944-es hatalomátvételének évfordulójára. Fischer Iván a Le Monde-nak azt mondta: ’Nem lehet eltűrni, hogy antiszemita színház létezzen Budapest szívében, két lépésre az Operaháztól. Nyugat-Európában ez elképzelhetetlen volna, de Magyarországon (amióta Orbán visszatért a hatalomba) egyre szaporodnak a kellemetlen meglepetések”.
Ez után a 77 éves Csurka bemutatása következik: „a magyar szélsőségesen nacionalista jobboldal történelmi alakja”, „a trianoni szerződés által az anyaországtól elválasztott magyar kisebbség ügyének bajnoka”, aki „a kommunizmus idején tagadhatatlan sikert aratott a darabjaival”. Az 1990-es években „kis pártja, a MIÉP jelentett számára a pódiumot, ahol antiszemita tirádáival tűnt ki, ahogy az általa működtetett hetilapban, a Magyar Fórumban is”.
„Az Új Színház majdani igazgatója, Dörner György tizenöt oldalas programja – amelyben a ’nemzeti’ szó 34-szer, a ’magyar’ szó 35-ször fordul elő – ugyancsak nem nyugtatta meg a kedélyeket. Ez a lendületét vesztett színész, akit sokszor már csak amerikai mozisztárok szinkronizálására használnak, ’vissza akarja hódítani” a színház terepét ’a szociálliberális iga alatt nyögő magyarok számára’, és hadat üzent ’a liberális szórakoztatóiparnak’ (a ’liberális’ itt a zsidó szinonimája).” Dörner a cikk szerint „a Jobbik aktivistája volt*** (azé az emelkedőben lévő szélsőjobboldali párté, amely 2010 áprilisában a szavazatok 17 százalékával került be az országgyűlésbe, és a közvéleménykutatások szerint azóta is növelte a szavazóbázisát), mielőtt Orbánhoz közeledett volna. Csurka Istvántól darabot rendelt a kormány fekete bárányáról, a korábbi szocialista miniszterelnökről, Gyurcsány Ferencről, akit mostanában vádoltak meg korrupcióval, amelyet egy izraeli beruházó javára követett volna el, és aki azt mondja, hogy boszorkányüldözés folyik ellene.”
„Ha Tarlós István nem vonja vissza a döntését – ami e pillanatban kizártnak látszik –, az Új Színház 2012 februárjától előretolt hadállás lesz, azé a ’nemzeti forradalomé’, amelyet Magyarországon vívnak az európai válság kellős közepén.”
* Tarlós István nem lépett be a Fideszbe, noha 2006 és 2010 közt a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként és a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnökeként dolgozott, 2010-ben pedig Fidesz budapesti listájáról került be az országgyűlésbe (a szerk.)
** Tarlós Istvánnak kinevezési és nem vétójoga van ( a szerk.)
*** Ezt tagadta Dörner György, ő nem jobbikosnak, hanem MIÉP-esnek vallja magát (a szerk.)
