Antiszemita cselekmények Izraelben
Amikor több mint 10 évvel ezelőtt Oroszországból Izraelbe emigrált, Avraham Levin rabbi nem tudta volna elképzelni, hogy egy napon fiatal szkinhedek verik meg a zsidó állam szívében.
Pedig ez történt vele három hónappal ezelőtt, amikor a Tel-Aviv egyik külvárosában, Petah-Tikvában lévő otthonába igyekezett. “Rám ugrottak, megverték, oroszul szidták az anyámat. Eltört a karom, de Isten megmentette az életemet” – mondta a 38 éves Levin, akit támadói “büdös zsidónak” neveztek.
Esete nem elszigetelt. Az elmúlt években horogkeresztek és antiszemita feliratok jelentek meg izraeli iskolák és zsinagógák falán.
A legsúlyosabb eset 2005 májusában történt, amikor a petah-tikvai nagy zsinagógát feldúlták, és antiszemita feliratokkal firkálták össze. Ugyanebben a hónapban a katonai rendőrség őrizetbe vett egy orosz származású katonát, akinek horogkereszt volt a karjára tetoválva, és azt mondta, hogy gyűlöli a zsidókat. Nem sokkal később egy másik katonát azért ítéltek el, mert létrehozta Izrael első neonáci internetes honlapját, amelyen linkek mutattak Adolf Hitler Mein Kampfjára és egy olyan fotóra, amelyen egy katona náci karlendítéssel köszön.
Ezeknek az incidenseknek a többségét a volt Szovjetunióból az 1990-es években Izraelbe érkezett bevándorlók követik el – vélekedik Zalman Gilicsenszki, az izraeli antiszemita cselekmények áldozatait segítő Dmir-központ vezetője.
Az izraeli integrációs minisztérium adatai szerint az 1990-es évek eleje óta mintegy 1,2 millióan vándoroltak be Izraelbe a volt szovjetköztársaságokból, és közülük több mint 300 ezren nem zsidók. Az 1989-ben Moldáviából érkezett Gilicsenszki úgy tudja, hogy minden évben csaknem 500 antiszemita incidens történik Izraelben.
“A magukat nem zsidónak vallók azt megelőzően, hogy ide jöttek, olyan környezetben, a volt szovjetköztársaságokban hallottak beszélni a zsidókról, ahol különösen erős az antiszemitizmus. Szinte minden izraeli városban van egy néhány tucatnyi főből álló antiszemita csoport, egész Izraelben pedig több százra tehető a neonácik száma” – magyarázza.
Az egyetlen orosznyelvű szélsőjobboldali internetes oldal beszédes. “Hozzászoktatni az Izraelben élő oroszokat az orosz nemzeti kultúrához”, “felébreszteni a nemzeti öntudatot, hogy megakadályozzuk az oroszoknak a judaizmusra való áttérését, annak minden formáját” – ezek az “Orosz Nacionalista Központ” honlapjának bevallott céljai.
Az izraeli hatóságok – a rendőrség, az igazságügyi és a belügyminisztérium – azt mondják, hogy nincsenek adataik az antiszemita cselekedetekről. Gilicsenszki azzal vádolja őket, hogy elhallgatják a jelenséget.
A rendőrség e cselekedeteket anarchisták, illetve vandálok által elkövetett támadásoknak minősíti. Így zárta le a petah-tikvai rendőrség is Levin rabbi ügyét, és úgy vélekedett, hogy “elszigetelt eset, nem utal tendenciára”.
Az igazságügy-minisztérium illetékese szerint az izraeli törvények nem is teszik lehetővé, hogy egy incidenst antiszemita jellegűnek minősítsenek, ezért a vandalizmus általános kategóriájába sorolják az ilyeneket. Izraelben nincsen antiszemitizmus elleni törvény, mivel a honatyák el sem tudtak volna képzelni ilyen problémát. Jelenleg azonban folyik egy ilyen törvénytervezet vitája.
Avner Salev, a jeruzsálemi Jad Vasem emlékhely elnöke úgy véli, hogy az izraeli antiszemitizmus “az Európában, elsősorban Ukrajnában elterjedt antiszemita sztereotípiákat tükrözi, és ezeket nehéz leküzdeni”, ugyanakkor jelzi egyes bevándorlók integrációs nehézségeit is.
(Forrás: MTI)
