Miért nem vette át Schweitzer József főrabbi a Magyar Örökség-díjat?

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Magyar Örökség-díjat legutóbb a szokásosnál eggyel kevesebben vették át. Miután a bírálóbizottság visszadobta a Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbiról készült méltatást, az érintett úgy döntött: kéri, hogy tekintsenek el a díj átadásától.

2011. szeptember 21.

 

A Magyar Örökség-díjat többek között Makovecz Imre építész alapította 1995-ben. A bírálóbizottsághoz beérkezett javaslatok alapján évente többször, hét-hét díjat ítélnek oda. Személyek mellett intézmények, szervezetek és alkotások is részesülhetnek az elismerésből.

Legutóbb a hét végén tartottak díjátadó rendezvényt: eredetileg Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is a kitüntetettek között volt. A laudáció megtartására Komoróczy Géza professzort kérte fel Hámori József akadémikus, a bírálóbizottság elnöke (az első Fidesz-kormány kulturális minisztere).

Ennél a díjnál az a szokás, hogy a hivatalos ünnepség előtt a bírálóbizottság meghallgatja a laudációkat. A továbbiakról Komoróczy Géza így számolt be az Élet és Irodalomban: “nem tudtam, hogy ez a meghallgatás valójában lektorálást, erősebb szóval: cenzúrázást jelent”. A felolvasott szöveget többen bírálták, mondván, nem hangsúlyozza eléggé Schweitzer József érdemeit a magyar kulturális örökség ápolásában.

Végül Juhász Judit, a díjátadó ünnepség házigazdája (aki korábban az Antall-kormány, majd a katolikus püspöki kar szóvivője volt) “megfogalmazta a javaslatot, hogy a laudáció megtartására valaki mást kérjenek fel helyettem. Ezután az ülést elhagytam” – idézte fel az eseményeket az ÉS-ben Komoróczy Géza. Mint írta: “Nem hinném, hogy a magyar örökségnek ne lehetne része egy rabbinak éppen a magyarországi zsidók érdekében kifejtett tevékenysége”.

Az Élet és Irodalom közli az elutasított méltatás szövegét is, amelyet elolvasva lehetnek sejtéseink, hogy elsősorban mely mondatok váltották ki a bírálóbizottság jellemzően jobboldali kötődésű tagjainak nemtetszését.

A professzor Magyarországot “nagyszerű, minden elismerést megérdemlő, de az újra meg újra feltámadó idegengyűlölet és zsidóellenes uszítás miatt a legkeményebb bírálatot maga ellen kihívó” országként jellemezte. Komoróczy Géza nem mulasztotta el megemlíteni, hogy annak idején a deportálásban megölt zsidók utódainak fizetendő kárpótlást a kormány 30 ezer forinttal akarta letudni, eltérően a nem zsidó áldozatok után korábban adott egymilliós kárpótlástól. A megszégyenítően diszkriminatív összeget Schweitzer József 1999-ben (ekkor a Fidesz volt hatalmon) tiltakozásul visszaküldte az Országgyűlés elnökének.

A bírálóbizottság egységesen úgy foglalt állást, hogy a laudáció tartalma nem méltó a díjazotthoz – indokolta az elutasítást kérdésünkre Juhász Judit. Mivel Komoróczy professzor nem volt hajlandó változtatni a szövegen, helyette valóban másvalakit kértek fel a laudáció megírására. Az új méltatás elkészült, de Schweitzer József nem vette át az elismerést.

Megkérdeztük Schweitzer Józsefet is, aki elmondta, hogy évtizedes barátság fűzi Komoróczy Gézához, szolidaritást vállal vele. Az előzmények miatt döntött úgy: kéri, hogy tekintsenek el a díj átadásától.

Juhász Judit sajnálja a történteket. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Schweitzer József munkásságát változatlanul a “magyar örökség részének” tartják
 

támogatás
[popup][/popup]