Büntetnék a náci karlendítést – SZDSZ-es vélemény: a Mazsihisz tisztújítása áll az MSZP-akció hátterében

Újabb szocialista javaslat a gyűlöletbeszéd ellen. A gyűlöletbeszéd büntethetőségének bevezetésére tesz újabb kísérletet az MSZP. Ezúttal nem a közösség elleni izgatásból, hanem a rágalmazásból és becsületsértésből indulnak ki, az előterjesztők szerint ez az alkotmánybírósági próbán is átmegy. Az SZDSZ furcsállja az előterjesztést, szerintük kampányfogás, és különben sem egyeztettek velük.

Az MSZP hat képviselője (Arató Gergely, Avarkeszi Dezső, Bárándy Gergely, Csákabonyi Balázs, Suchman Tamás, Szabó Zoltán) által jegyzett módosító javaslat mindössze egy oldalas, míg az indoklás tizenhárom.

Indítványuk szerint a Büntető törvénykönyv kiegészülne azzal, hogy “aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő“.

Büntetendő karlendítés?

Az előterjesztők büntetnék azt is, ha valaki nagy nyilvánosság előtt olyan – különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló – testmozdulatot tesz, amely alkalmas a fentebb említett csoportok tagjai emberi méltóságának megsértésére. Az viszont nem büntethető, aki politikai párttal vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban közszereplésükkel összefüggésben olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét vagy emberi méltóságát megsértse.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat csak annyiban kívánja korlátozni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapjogot, amennyiben az közvetlenül és konkrétan sérti egyes emberek, társadalmi csoportok tagjainak emberi méltóságához való jogát. A gyalázkodás (gyűlöletbeszéd) büntetőjogi szabályozása nem alkotmányellenes az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem – áll az indoklásban.

A hat képviselő azt írja: ez a javaslat figyelembe veszi az Alkotmánybíróság határozataiban foglalt követelményeit, és követi a testület gyakorlatát, melyben határozott különbséget tesz a gyűlöletbeszéd vagy gyalázkodás, illetve a közösség elleni izgatás és a gyűlöletre uszítás között. Ezen indítvány abból indul ki, hogy nem a köznyugalom megóvása miatt kell büntetni a gyűlöletbeszédet, hanem “a meggyalázott csoportok tagjainak társadalmi megbecsüléséhez, a csoportok tagjai emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek miatt. Így a gyalázkodás jogi tárgya azonos a rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgyával“.

Az indoklás kitér arra, hogy a sértett személye sem meghatározhatatlan, mert szerintük nem kell bizonyítani, hogy létezik legalább egy roma származású ember, muzulmán vagy katolikus hívő, avagy él a magyar nemzetnek legalább egy tagja. Ha pedig ez így van, bizonyíthatóan van olyan ember, akinek az emberi méltóságát a gyalázkodó kijelentés, híresztelés vagy testmozdulat megsértheti.

A javaslat harmadik része gondoskodik arról, hogy a gyalázkodás ne a politikai szélsőségek visszaszorításának eszköze legyen. “Nem arról van tehát szó, hogy ezentúl nem kerülhetnek büntetlenül napvilágra szélsőséges nézetek, csupán arról, hogy ahogyan egyes embereket sem becsmérelhetnek szélsőséges megnyilvánulásuk hangoztatásakor, most már vallási, faji, nemzetiségi csoportok sérelmére sem lehet ezt megtenni” – írják a szocialista képviselők. “Kiemelendő, hogy bár e törvényjavaslat nem konkrétan a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni fellépés elősegítésére készült, ezt a problémát is hatékonyan kezeli, megoldja” – zárul az indoklás.

A kirekesztés nem elég

Bárándy Gergely lapunknak azt mondta: szerintük azért “menne át” ez a javaslat az Alkotmánybíróságon, mert jogtechnikailag teljesen más, mint a korábbi, a közösség elleni izgatásból kiinduló indítványok. A büntetési tétel két évig terjedő szabadságvesztés lenne, és nem javasolnak alternatív büntetést (közérdekű munka, pénzbüntetés). A képviselő kiemelte, hogy csak a nagy nyilvánosság előtt (sajtóban, nagygyűlésen, minden olyan eseményen, amelyen a résztvevők száma nem állapítható meg pontosan) elhangzott kijelentésekre vonatkozna a javaslatuk, és az a lap, amely ilyet leír, ugyanúgy büntethető, mint az, akit idézett.

“A törvény célja nem a politikai stílus formálása, meg lehet fogalmazni a szélsőséges megnyilvánulásokat, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme. Ez a törvényjavaslat nem kívánja háttérbe szorítani a szélsőséges politikai nézeteket, a politikai pártokat ugyanúgy lehet majd szidni, mint ahogy eddig” – tette hozzá Bárándy Gergely.

A gyalázkodás közvádas bűncselekmény lenne, bárki tehetne feljelentést, de a hatóság hivatalból is indíthatna eljárást. A képviselő szerint azért kell törvényt alkotni erről, mert a közéleti szereplők hiába határolódnak el az ilyen kijelentésektől, azok hétről hétre megismétlődnek, vagyis nem vezet eredményre a társadalmi kirekesztés.

A parlamentben az igazságügy-miniszter azt mondta: az Európai Unióban is fogalmazódik egy kerethatározat a rasszizmus és idegengyűlölet kapcsán. Petrétei József úgy fogalmazott: bízik abban, hogy ez az indítvány – ha az Országgyűlés elfogadja – kiállja az Alkotmánybíróság próbáját.

Az SZDSZ kampányolásnak tartja

A szocialisták nem egyeztettek az SZDSZ-szel. Gusztos Péter szabaddemokrata képviselő lapunknak azt mondta: miután nem látták az írott változatot – az hétfőn este került fel az Országgyűlés honlapjára -, nehéz bármit is mondani. Mindenesetre aggályos kérdésnek tartja, hogy miként lehet a testbeszédet büntetni, és szerinte általában nehéz úgy kodifikálni a gyűlöletbeszéd büntetését, hogy az ne korlátozzon más, alapvető emberi jogot. Hozzátette: természetesen a frakció tárgyal majd az indítványról.

Információink szerint a szabaddemokraták egyébként bíztatóbb iránynak tartották, amikor nem a Btk.-ban, hanem polgári jogilag akarták szabályozni a kérdést, de ez végül lekerült a napirendről. Egyik forrásunk szerint a frakcióban többeknek az a véleménye, hogy az egész kezdeményezés valódi oka, hogy Suchman Tamás a Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetsége közelgő tisztújítására akar kampányolni, s ezért akart Káddist mondani a parlamentben is.

Ezt az állítást a szocialista képviselő visszautasította. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy tizenhét éve, amióta képviselő, következetes a zsidósághoz minden ehhez kapcsolódó kérdésben. 1990-ben, a zsidó kárpótlás ügyében járt Antall Józsefnél, Szabad Györgynél, Göncz Árpádnál, 2000-ben pedig ő tartotta Csókon az első rendhagyó holokauszt-történelemórát – emlékeztetett a politikus. “Nyilván akkor is kampányoltam” – fogalmazott Suchman Tamás. Hozzátette: megszokta már, hogy az SZDSZ részéről csak sértegetéseket kap, és kételkednek a jó szándékában, de nem kíván nyilvános vitát folytatni.

A képviselő kitért arra is, hogy egy előterjesztést kíván benyújtani, hogy ne miniszteri rendeletben, hanem törvényben erősítsék meg a holokauszt emléknapját, s ebben szintén támogatást kér. “A magyar társadalom és közélet tizenhét éve dolgozza fel a holokauszt tanulságait, javaslatommal arra akartam rádöbbenteni, hogy ebben a teremben 1920 és 1944 között szabad volt folyamatosan gyűlölködni és gyűlöletet ébreszteni. Ezért kellett volna ebben a teremben az ősi imát elmondani a keresztény és zsidó, magyar és cigány áldozatok emlékére, és ezért kell törvényben megerősíteni a holokauszt emléknapot” – fogalmazott Suchman Tamás.

Nagy Szilvia

(Forrás: Hírszerző)