Schmitt: vizsgálják meg az érdemtelenek kitüntetésének lehetséges visszavonását

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.

forrás: nol.hu

Az MTI-hez szerdán eljuttatott levélben az államfő azt írta, “az állami kitüntetésre az válik érdemtelenné, és kitüntetését vissza kell vonni, akinek magatartása hazánk és nemzetünk alkotmányos értékrendjét megsérti”. A napokban Kertész Ákos író nyílt levele került viták kereszttüzébe, és emiatt több politikusi reagálásban is felmerült annak lehetősége, hogy visszavonják tőle állami kitüntetését, a Kossuth-díjat.

Schmitt Pál hangsúlyozta: az alkotmányban rögzített jogállásából fakadóan, “Magyarország alkotmányos értékrendje érvényesülésének biztosítása érdekében” kéri fel a kabinetet a vizsgálatra. “Alkotmányból eredő jogom és egyben kötelezettségem, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét megtartsam és megtartassam. E kötelezettségemnek a kitüntetési eljárás során is érvényesülnie kell” – fejtette ki, rámutatva, hogy az állami kitüntetések mögött a magyar nemzet elismerése áll, és azokban a magyar nemzet alkotmányos értékrendje fejeződik ki.

Állami kitüntetésben mindenekelőtt az részesülhet – folytatta a köztársasági elnök -, aki a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett – kimagasló – példamutató tevékenységet folytat, életvitele erkölcsi szempontból példaértékű. Megítélése szerint az állami kitüntetés azt a kötelezettséget rója a kitüntetettre, hogy további életvitele, tevékenysége és munkássága is példaértékű legyen a magyar nemzet számára. Schmitt Pál arra kéri Orbán Viktort, hogy a levelében foglaltakat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotása során is vegyék figyelembe.

A 79 éves író nyílt levele augusztus 29-én jelent meg az Amerikai Népszava külföldön bejegyzett portálján. „A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!” – írta.

A kormány nevében egy interpellációra válaszolva Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie a nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Halász János leszögezte: Kertész Ákos cikke elfogadhatatlan és védhetetlen, a kormány pedig visszautasít “minden rágalmat, amit Magyarországra, vagy a magyar népre mond bárki”.

Az író később a levél egyik mondatát helyreigazította. “Az Amerikai Népszavához című publicisztikámban szereplő mondatot: A magyar genetikusan alattvaló – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Örömmel értesültem, hogy a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében helyreigazítottak mások. Ezzel az ügyet lezártam” – áll közleményében.