1,5 milliárd dollárt kapnak a líbiai felkelők
Két hét huzavona után az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság megállapodott csütörtökön 1,5 milliárd dollár felszabadításáról a külföldön befagyasztott líbiai javakból, így Washingtonnak nem kell szavazást kérnie az ENSZ Biztonsági Tanácsában az említett összeg folyósításáról.
forrás: MTI/hvg.hu
Dél-Afrika, amely jelenleg a BT nem állandó tagja, makacsul ellenezte, hogy a pénzt közvetlenül a líbiai felkelők politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT) folyósítsák, mert álláspontja szerint ez egyet jelentene a tanács automatikus elismerésével. Az ÁNT-t még sem Pretoria, sem az Afrikai Unió nem ismerte el.
A 1,5 milliárd dollár egyharmadát nemzetközi humanitárius szervezeteknek utalják át, 500 millió dollárt az ÁNT számláira utalnak bérkifizetésekre és az alapvető szolgáltatások finanszírozására, a maradék 500 millióból pedig egy nemzetközi líbiai alap üzemanyagot és létszükségleti cikkeket vásárolhat. A pénzt pár napon belül utalják az Egyesült Államokban befagyasztott líbiai javakból – közölte egy névtelenül nyilatkozó diplomata.
Az összeget hivatalosan a BT szankcióbizottsága bocsátja rendelkezésre. A testület – a dél-afrikai kérésnek eleget téve – nem tesz említést határozatában az Átmeneti Nemzeti Tanácsról, hanem “az illetékes líbiai hatóságok” számára teszi elérhetővé a pénzt.
A Biztonsági Tanács február 26-i határozatában részlegesen, majd március 18-án teljes egészében befagyasztotta a Líbia külföldi kinnlevőségeit. A szankcióbizottságot az első, az 1970-es számú határozattal hozta létre. Az Egyesült Államok augusztus 8-án terjesztette be kérését 1,5 milliárd dollár felszabadításáról a szankcióbizottságnak, amely eddig konszenzus híján – a dél-afrikai ellenkezés miatt – nem tudott döntést hozni.
Eközben az Átmeneti Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága – a de facto kormány – a kelet-líbiai Bengáziból áttette székhelyét Tripoliba. Ali Tarhuni, a bizottság alelnöke, a gazdasági és olajipari ügyekért felelős “minisztere” csütörtök éjjel közölte, hogy megkezdik a munkát a fővárosban. Megerősítette, hogy a legfőbb politikai vezetők, köztük Musztafa Abdul-Dzsalíl, az ÁNT elnöke, csak a biztonsági helyzet normalizálása után hagyja el Bengázit és települ át Tripoliba.
