Hány könyve volt Mózesnek?

Pinchász laza mozdulattal ágyékon szúrta Zimrit és párját, ezzel a Biblia szerint megmentette Izrael népét a pusztulástól – de nyelvi szempontból érdekesebb, hogy emiatt egy egészen egyedi betű is került a héber szövegbe. A számítógépek a mai napig nem tudnak megbirkózni a megtört vávval…

 

forrás: nyest.hu

 

A Bibliának inkább a tartalmával szokás foglalkozni, pedig a formája is sok érdekességet rejt. A héber Bibliákban egyes betűk – látszólag minden ok nélkül – nagyobbak, mint a többi, mások kisebbek, néhány pedig egyenesen fejjel lefelévan írva, vagy szokatlan formájú. Most ezek közül a tipográfiai furcsaságok közül választottunk ki kettőt, hogy megvizsgáljuk őket. Milyen a megszakított váv és a fordított nun betű? A válaszban lesz erőszak, polgárháború, szex, sőt még az is megkérdőjeleződik, hogy Mózesnek valóban öt könyve lenne…

Tökönszúrjuk őket

A Tóra-másoláshoz kapcsolódó előírások szerint ha egy betű formája megtört vagy hiányos, akkor az egész tekercs nem kóser (rituálisan nem megfelelő), nem lehet belőle a zsinagógában felolvasni. Ez alól a szabály alól azonban létezik kivétel. Mózes negyedik könyvében, a Számok könyvében található egy megszakított vonallal írt váv (ו) betű, méghozzá egy olyan szóban, ami különösebb héber nyelvtudás nélkül is ismerős lehet: ez a ’béke’ jelentésű sálom (שלום).

A hagyományos magyarázat a könyv tartalmára hivatkozik. Ebben a szakaszban Isten békeszövetséget köt a zsidókkal. Igen ám, de mi előzi meg a békekötést? Egy meglehetősen durva jelenet: a zsidók közül többen bálványimádásra adják a fejüket, mire Mózes Isten kérésére felszólítja a nép bíráit, hogy öljék meg a bálványimádókat. Pinchász, Áron főpap unokája nagy lendülettel neki is lát a feladatnak, és nyomban végez egy Zimri nevű férfival, aki bálványimádó nővel él: „Áron pap fiának, Eleazárnak a fia, Pinchász meglátta, kivált a közösségből, lándzsát ragadott, behatolt Izrael fia nyomában a sátor elkülönített részébe, és mindkettőjüket átszúrta az ágyékukon, Izrael fiát is, meg az asszonyt is.” (4Móz 25:7-8, Szent István Társulat fordítás)

Pinchász elhárítja a nép feje felől a bajt, és megszületik a békeszövetség, de milyen béke az, amit ekkora vérontás, sőt tulajdonképpen polgárháború előz meg? Az ilyen béke nem lehet teljes, ezért szerepel a szóban a megtört váv, héber nevén váv ketiá. A törés pontos formájával kapcsolatban több különböző hagyomány is létezik, ezen az angol nyelvű oldalon megtekinthetjük a variációkat.

Mózes hét könyve?

A legtöbb bibliai tipográfiai furcsaságot a számítógépeken könnyen meg lehet jeleníteni a betűk átpozicionálásával vagy átméretezésével, de a megfordítás már nem ilyen egyszerű művelet, így a fordított nun önálló jelként került be a Unicode karakterkódolásba. Az eredeti nuntól eltérően nem betűként, hanem írásjelként szerepel, hiszen nem kell kiejteni. A megtört váv viszont hiányzik a Unicode-ból, valószínűleg azért, mert csak egy darab van belőle.

Habár a megtört vávból csak egy van, egy másik szokatlan betűből, a fordított nunból (héberül nun háfuchából) egyenesen kilenc. Kettő szintén a Számok könyvében található – ezekről vitatkoztak a legtöbbet –, hét pedig a Zsoltárok könyvében. Mint a megtört vávnál, itt is többféle hagyomány létezik a betűk pontos formájáról. A következő illusztrációban jobb szélen az eredeti nun látható, mellette pedig három különböző fordított változat.

A Számok könyvében a következő szakaszt keretezi két fordított nun: „Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid. Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.” (4Móz 10: 35-36, Károli Biblia)

Már a Babiloni Talmud Sábát traktátusában (115b-116a) is szó esik a Számok könyvében található két fordított nunról, habár itt csak „jelek”-ként nevezik meg őket, és nem esik szó a jelek konkrét formájukról. Ugyanitt kissé meglepő magyarázatokat is olvashatunk. Az egyik szerint a jelek arra utalnak, hogy a szövegnek nem ez a megfelelő helye a Tórában. Akkor miért került pont ide? Rabbi Simon ben Gámliél szerint azért, mert mind előtte, mind utána büntetésről van szó, a beiktatásával pedig szünet keletkezik a büntetések között.

Az ókori görögök szintén használtak hasonló írásjelet, aminek a funkciója a nem odaillő rövid szövegrész jelölése volt: ez volt a fordított szigma vagy antiszigma (Ͻ). Lehet, hogy tulajdonképpen ugyanarról a jelről van szó – attól függően, hogyan fordítjuk meg a nunt, meglehetősen hasonlíthat a fordított szigmára. Ráadásul ez azt is érthetővé tenné, miért említenek egyes források fordított nun helyett káf (כ) betűt.
Tűzből, vízből

A másik magyarázat ahhoz a témához kapcsolódik, aminek okán előkerült a szokatlan jelek kérdése a Talmudban. Mikortól számít egy szöveg szövegnek, van-e valamilyen minimális hossza? Ez szőrszálhasogatásnak tűnhet, de a talmudistáknak jó okuk volt arra, hogy felvessék a kérdést: ha valamilyen szent szöveg nem éri el a minimális hosszot (például mert megsérült, és csak egy töredék maradt belőle), akkor nem kell kimenteni a tűzből tűzvész esetén.

A minimális hosszra éppen ez a bibliai szövegrész a példa a Misnában, a kezek tisztátalanságával foglalkozó részben: „Az a tekercs, amelyről letörölték az írást és nyolcvanöt betű megmaradt rajta, annyi, mint amennyi a valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes részben van, tisztátalanná teszi a kezet.” (Jádájim 3:5, Görgey Etelka ford.) Ha márpedig ez a rész önmagában lehet szöveg, akkor lehetséges, hogy a fordított nunok elválasztó elemként szerepelnek, és három részre osztják a Számok könyvét: Számok 1, 2, 3-ra. Eszerint Mózesnek nem öt könyve lenne, hanem egyenesen hét! Ez azért lenne jó, mert mint a Talmud rámutat, a Példabeszédek könyvében a következő olvasható: „Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.” (Péld 9:2, IMIT Biblia). A Bölcsesség mint személy rendszerint a Tóra megszemélyesítője, a hét oszlopa pedig eszerint lehetne Mózes hét könyve.

A magyarázaton lehet vitatkozni, de jóval fontosabb gyakorlati kérdés, hogy nem teszi-e tönkre a két beiktatott fordított nun a Tóra-tekercs kóserságát. A vallási előírás szerint ugyanis a rituális használatú tekercsben nem lehetnek fölös betűk. A tizenhatodik században élt Slomó Luria rabbi, más nevén a Máhársál szerint pontosan ez is történik: a fordított nun alkalmatlanná teszi a tekercset. A többség azonban nem fogadta el ezt a véleményt, mondván, hogy a fordított betű nem számít betűnek. Ezzel a Unicode összeállítói is szemlátomást egyetértettek…