Egyre népszerűbb a Szim Salom

Méltatlan szövegkörnyezetben, a Jobbik képviselőjének szájából hangzott
el a Szim Salom zsidó közösség neve legutóbb a magyar parlamentben, az
egyházi törvény vitájában. A Szim Salomot egyelőre nem ismerték el
hivatalos egyházként, ám ettől még él és gyarapszik. De vajon milyen ez a
közösség, és miben különbözik a többi zsidó felekezettől?

 

forrás: nepszava.hu

 

Aki először, ismeretlenül lép be a Szim Salom Ráday utcai helyiségébe, az nem gondolná, hogy zsinagógában jár. Mert hogy a hangulat a legünnepélyesebb programok idején is oldott, fesztelen. Amitől persze ott még komoly vallási élet folyik. Minden második szombat délelőtt ünnepélyesen kiemelik a tóratekercset a tóraszekrényből, és a közösség azon tagjai, akik képesek rá, részleteket olvasnak fel a héber szövegből.

Mások a szertartás végrehajtásában kapnak szerepet. A dolog néha döcögve megy, a résztvevők olykor elvétik a teendőket, de ebből senki sem csinál ügyet. A legtöbb férfi a szertartások alatt kipát, hagyományos zsidó fejfedőt visel, de ha valaki nem teszi fel, azt sem “szólják meg”. A Szim Salomban semmi sem bénítóan komoly, (szinte) semmi sem kötelező. Aki ide jár, az leginkább ezért jár ide.

Máskor a tagok egy hosszú asztal mellett a heti szakaszt – a zsidó biblia, vagyis az Ószövetség soron következő részletét – vitatják meg. A beszélgetést Kelemen Katalin rabbinő vezeti. Ez az egyetlen magyarországi zsidó közösség, melyben a vallási vezető tisztségét nő tölti be. Itt a férfiak és a nők a lehető legtermészetesebb módon egyenjogúak, amellett zsidónak tekintenek mindenkit, aki annak vallja magát – magától értetődően azokat is, akik csak apai ágon azok.

(A hagyományos zsidó felfogás csak az anyai ágat ismeri el.) A heti szakasz megbeszélésénél a rabbinő megadja a felolvasott részlet vallási hátterét, aztán mindenki elmondhatja a véleményét. A téma sokszor nehéz, néha kényes, hiszen két és fél évezredes szövegekről van szó, melyek az ókori kelet körülményei között keletkeztek. Gondoljunk csak az egyiptomi hét csapás történetére! Hogyan egyeztethető ez össze korunk európai szellemiségével? Mit mond a Tóra a ma emberének?

Az asztal körül vita lángol fel, a bibliai szövegből kiindulva mai párhuzamok, a huszonegyedik századi élet tényei kerülnek szóba. A rabbinő szempontokat ad, zsidó vallási szövegeket idéz, de jó darabig csak levezető elnökként funkcionál. Tekintélyét a tudása adja s az a képessége, mellyel a közösséget összetartja – nem a tisztsége.

A Szim Salom nem követeli meg tagjaitól a zsidó vallási törvények megtartását – ám aki ragaszkodik ezekhez az ezt nyugodtan megteheti. Az igazság persze az, hogy az előírásokat a konzervatívabb zsidó közösségek tagjai sem követik maradéktalanul. A különbség köztük és a Szim Salomosok közt leginkább abban áll, hogy ez utóbbiak nem tesznek úgy, mintha az összeset megtartanák.

A Szim Salom a nyolcvanas évek második felében indult, vallási egyesületté 1992-ben alakult. De szellemi előzményei sokkal régebbre nyúlnak vissza, elsősorban az 1848-ban létrejött zsidó Reformegyletig, melynek tagjai fontos szerepet vittek a forradalomban és szabadságharcban.

A közösség által képviselt reformirányzat Magyarországon még csak kifejlődőben van, ám a nagyvilágban, különösen Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már elterjedtté vált. A Szim Salom megalakulásához brit zsidók adtak segítséget, s Kelemen Katalin is egy londoni zsidó tanintézetben, a nemzetközi hírű Leo Baeck College-ban tanult és avatták rabbivá. S ezek a kapcsolatok mind a mai napig megmaradtak: Több olyan nap van évente, amikor a Szim Salom külföldi zsidó csoportokat lát vendégül saját falai között.

A Szim Salom sokféle érdeklődést kielégít. Van ifjúsági csoportja, vannak gyerekfoglalkozásai, és aki az eredeti héber nyelvű vallási szövegeket kívánja tanulmányozni, az megteheti a szombat délelőtti liturgiaórákon. A tagok együtt ülik meg a zsidó ünnepeket és évente egyszer – nyár elején – vidéki táborba vonulnak.