“Kelet-Európában a szélsőjobb rehabilitációja folyik”

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Közép- és Kelet-Európában, ahol erősödik a társadalmi-gazdasági elégedetlenség, a nacionalisták oroszellenes érzelmek szítására és a szélsőjobb rehabilitálására használják ki a II. világháború fájdalmas történetét – írta Hegyi Gyula a szerdai The Guardianben.

A szocialista európai parlamenti képviselő szerint – akinek cikke a legnagyobb baloldali brit lap kommentár- és vitarovatában jelent meg – “bronz- és márványkatonákat döntögetnek le szerte Kelet-Európában“. Ez a kampány 1989-91-ben kezdődött, a szovjet csapatok távozásával: szovjet emlékműveket romboltak le, orosz hangzású utca- és térneveket változtattak meg, és a vörös csillagokat eltávolították a falakról.

  HegyiGyula_000.jpg  
  Hegyi Gyula  

Hegyi Gyula szerint egyes országokban enyhült a feszültség az átalakulás viharos időszaka után, de a balti köztársaságokban “ez a történelemellenes hidegháború állandósult keresztes hadjáratnak tűnik“. Észtországban például törvénytervezet készül, amely az észt függetlenségért harcolókként ismerné el a német hadseregben és az SS-ben szolgált észteket.

Az SS-ben eltöltött szolgálati idő munkaviszonynak számít a nyugdíjba vonuláskor, a katonáskodás a Hitler-ellenes koalíció részét alkotó Vörös Hadseregben azonban nem.

A lett jobbosok is aktív történelemátírók. Jól ismertek a lett SS-légiók felvonulásai, és még Lettország leginkább antikommunista amerikai és nyugat-európai barátait is sokkolják ezek az államilag támogatott náci parádék – írja a magyar EP-képviselő a brit lapban.

Hegyi Gyula szerint a legtöbb lett zsidót lett rendőrök gyilkolták meg, és gyomorforgató, ahogy lett internetes honlapok és könyvek a zsidó holokauszt-áldozatokra kenik a “sztálini kollaboráció” bűnét.

A képviselő szerint természetesen a balti köztársaságokban is sokan vannak, akik elutasítják a náci múlt fehérre mosását; e demokratáknak több támogatásra van szükségük Nyugat- és Közép-Európából.

Németország jó példát mutat arra, hogy miképp kell kezelni a náci múltat, de ebből csak kevés keleti ország hajlandó tanulni. Budapesten a Szabadság téri fő szovjet emlékmű túlélt bal- és jobboldali kormányokat. Tavaly szeptemberben azonban szélsőjobboldali zavargók, akik felgyújtották az állami televízió irodáit, az emlékművet is megtámadták. Egyes magyarországi közösségekben az újonnan megválasztott jobboldali polgármesterek szovjet emlékművek és jelképek eltávolításával kezdték munkájukat – áll a cikkben.

A szerző szerint nyugaton az antifasiszta koalíció emléke jórészt ma is érintetlen, és csak néhány szélsőséges mondja azt, hogy jobb lett volna Hitlerrel szövetkezni a Szovjetunió ellen. Keleten azonban a berlini fal ledőlésével történelmi űr keletkezett; az új politikusok és a média adós maradt a háború bonyolult igazságának elmagyarázásával, és a régi szovjetbarát kliséket szovjetellenes klisék váltották fel.

A balti köztársaságok szovjet uralom alatti tragédiája sem változtat azon a tényen, hogy az auschwitzi haláltáborokat a nácik hozták létre, és a Vörös Hadsereg szabadította fel, és a sztálini rezsim bűnei sem másítják meg azt a tényt, hogy szovjet katonák milliói haltak meg Európa szabadságáért – írja Hegyi Gyula a szerdai The Guardianben.

“A balti köztársaságoknak emlékezniük kell Sztálin áldozataira, és nekünk is meg kell értenünk vegyes érzéseiket Oroszországgal szemben, de azoknak, akik életüket áldozták a náci rezsim ellen, minden demokrata számára hősöknek kell lenniük” – fogalmaz Londonban közölt cikkében a magyar EP-képviselő, aki szerint a budapesti Gellért-hegyen álló, Vorosilov marsall rendeletére emelt hatalmas szobor továbbra is a keletről érkező felszabadítókat üdvözli.

 

(Forrás: STOP)

[popup][/popup]