Képíró per II.

Első fokon felmentették Képíró Sándort
A szerb főügyész szerint nem történt igazságszolgáltatás, ugyanis ezek a bűnök nem évülnek el

 

 

forrás: atv.hu

 

Felmentette a Fővárosi Bíróság a háborús bűntettek vádja alól dr. Képíró Sándort. Az ítélet nem jogerős. A bíró indoklása szerint Képíró hadnagyként részt vett az újvidéki razziában, a résztvevő csendőrökkel és rendőrökkel, honvédekkel kutató járőr-csapatokat hoztak létre. Feladatuk a házkutatás, igazoltatás, motozás volt. Az őrizetbe vételt a járőrvezető végezte, voltak gyűjtőjárőrök, kutatójárőrök és kisérőjárőrök is, utóbbiak kísérték a gyanúsítottakat a leventeotthonba. Képíró parancsnoka közölte, hogy nem szabályos razziát, hanem tisztogatást kell végrehajtani, akár fegyverhasználattal is, a bíró szerint ezt Képíró aggályosnak tartotta, ezért írásban kért utasítást, de ezt a felettese megtagadta.

A szerb főügyész, Vlagyimir Vukcsevics szerint nem történt igazságszolgáltatás, hiszen, mindenkit, aki háborús bűnt követ el, el kell ítélni, mert ezek a bűnök nem évülnek el. Dr. Efraim Zuroff szerint nevetséges ítélet született, nem logikus a döntés és egyetért a szerb főügyésszel, hogy fel fognak lebbezni, hogy másodfokon döntsön a bíróság.

A Képíró-per újabb fordulójára mintegy 100 érdeklődő volt kíváncsi. A bíróságon roskadásig megteltek a padok, több nemzetközi stáb is érkezett, csak Szerbiából két busszal jöttek az újságírók. Egyikük az atv.hu tudósítójának elmondta, hogy  az utóbbi időben több háborús bűnt is elkövettek hazájában és a jelenlegi per szerinte üzenet, hogy egyetlen háborús bűnös sem úszhatja meg a büntetést.

Képírót a mentők hozták a tárgyalásra, infúzióra kötve, a fejére rádiós fülhallgatót tettek, a bíró azon keresztül kommunikált vele. A hétfői tárgyalás az ügyészi és védői perbeszédekkel folytatódott, majd a vádlott szólhatott az utolsó szó jogán, mielőtt a bíróság ítéletet hirdetett.

Az ügyész arról beszélt, hogy a távoli múltban történt eseményt tárgyalnak, amelynek már nincsenek túlélő szemtanúi, ezért csak okirati bizonyítékokra támaszkodhatnak, melyek felhasználhatóságához szerinte kétség sem fér, hiszen azokat korábban sem kérdőjelezték meg. Ő maga sem tagadta, hogy az előző rendszerben történtek visszaélések, de ezt általánosságban nem lehet alkalmazni, ha nincs rá bizonyíték, hogy Képíró esetében ténylegesen törvénytelen eszközökkel élt volna a katonapolitikai osztály.

A védő szerint kétség esetén a vádlott javára kell ítélni és a korábbi jegyzőkönyveket is így kell értékelni, mert az akkori szervek politikai befolyásának voltak kitéve. Képíró az utolsó szó jogán annyit mondott, hogy ártatlan, soha nem ölt, a hazáját szolgálta. Egy bácsi ekkor a padsorok között elsírta magát, de még előtte a felperest, dr. Efraim Zuroffot illette méltatlan jelzőkkel.

Képíró Sándort azzal vádolták, hogy 1942. január 21. és 23. között az újvidéki razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében.

Az ügyész múlt héten végrehajtandó fegyházbüntetést kért Képíróra. Falvai Zsolt a Fővárosi Bíróságon szerdán elmondott perbeszédében indoklásul azt mondta, megállapítható, hogy Képíró hozzájárult csaknem negyven ember törvénytelen kivégzéséhez, amellyel háborús bűntettet követett el. Az ügyész többek között arra fektette a hangsúlyt: a vádlott tudott arról, hogy a razzia célja az izraelita vallású és a szerb lakosság kivégzése, az erre vonatkozó, feletteseitől kapott parancsot pedig továbbította beosztottjainak, a razzia tényleges végrehajtóinak.