2500 hírszerzési anyagot hozott nyilvánosságra a CIA

Új dokumentumok váltak hozzáférhetővé a Nixon-korszakról, miután a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) feloldotta a titkosítást és hozzáférhetővé tett 2500 hírszerzési anyagot. Az izraeli sportolók elleni 1972-es müncheni merényletről és az 1973-as jom kippuri háborúról is említést tesz néhány jelentés.

A most nyilvánossá vált iratok 28 ezer oldalt tesznek ki, és nyolc év titkosszolgálati jelentéseit tartalmazzák, amelyeket a CIA Richard Nixon elnök és utódja, Gerald Ford számára készített, naponta kétszer. A nyilvánosságra hozott hírszerzési jelentések túlnyomó többsége azzal foglalkozik, hogyan reagált a világ a Watergate-botrányra, majd Nixon lemondására.

Kiderül, hogy az akkori Szovjetunió vezetői aggódtak az enyhülési folyamat jövője miatt, Észak-Koreában „az amerikai imperialisták ördögi vezetőjének” bukásáról értekeztek, a dél-vietnamiak pedig készültségben voltak, mert attól tartottak, hogy Észak-Vietnam kihasználja a helyzetet.

Az egyik, 1973. szeptember 5-én keltezett jelentés például arról számol be, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet vezető „aggodalmának adott hangot” amiatt, hogy a szovjet-amerikai együttélés amerikai ellenzői ki akarják használni a Watergate-botrányt. Brezsnyev – az amerikai hírszerzés szerint – azt mondta: „olyan szilárd alapra akarja építeni az enyhülést, hogy a későbbiekben ez ne lehessen téma az Egyesült Államok politikájában”. Brezsnyevnek egyébként viszonylag jó kapcsolata volt Nixonnal, az amerikai elnök 1972-ben járt is Moszkvában a stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény előzetes tárgyalásain.

A CIA-jelentések nagy része részletesen beszámol a Watergate-botrány fejleményeiről, ezek visszhangjáról. (Az ügy 1972-ben robbant, miután a republikánus Nixon újraválasztási kampányának emberei betörtek a washingtoni Watergate-épületben lévő demokrata párti főhadiszállásra és iratokat loptak el. A The Washington Post két – ennek köszönhetően világhíressé vált – újságírója foglalkozott az üggyel, mint évtizedekkel később kiderült, az FBI egyik vezetőjének információi alapján. A botrány nyomán Nixon 1974. augusztus 8-án lemondásra kényszerült.) Egy 1974. augusztus 10-i hírszerzési jelentés arról ír, hogy „a világ az elmúlt huszonnégy órában mintha egy helyben topogna, miközben az Egyesült Államokban zajlik az utódlási folyamat”. A jelentés szerint valószínűleg sok helyütt váratlanul érte a politikusokat a lemondás, „a szovjetek például valószínűleg nem látták előre, hogy a helyzet ilyen gyorsan kulminál, és még mindig egyfajta sokkos állapotban vannak”.

Egy másik jelentés szerint az észak-vietnamiak nem szaporították a Dél-Vietnam elleni támadásaikat, de „figyelmeztették Ford elnököt, hogy ne kövesse a korábbi amerikai politikát Indokínában”.

Müncheni merénylet, jom kippuri háború

A 2500 hírszerzési dokumentum ezen kívül még az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadásokkal, az 1973-as arab-izraeli háborúval és Saigon 1975-ös elestével is foglalkozik.

Az egyik jelentés azt jósolja, hogy Izrael bosszút áll a tizenegy izraeli sportoló elrablásáért és meggyilkolásáért, és „bármilyen megtorló akció nagyon komoly lesz”. Az 1973-as, úgynevezett Jom Kippur-háborút illetően, a háború kirobbanása előtt egy nappal az amerikai hírszerzés jelentette, hogy Egyiptomban nagyobb hadgyakorlatot tartanak, ám a CIA hozzátette, hogy „nem úgy tűnik, mintha Izrael elleni offenzívára készülődnének”.

Egy korábbi, 1969-es dokumentumból pedig az derül ki, hogy Richard Nixon szerette volna visszafogni Izrael nukleáris ambícióit és Washington – Henry Kissinger, akkori nemzetbiztonsági tanácsadó javaslatára – megpróbálta rávenni Izraelt arra, hogy írja alá a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló egyezményt.