Átadták a Világ Igaza kitüntetéseket

Meg kell védeni a demokratikus értékrendet, és gátat kell vetni a szélsőséges, kirekesztő megnyilvánulásoknak, amelyek ma is veszélyt jelenthetnek a szabadságjogok érvényesülésére – mondta Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Budapesten a Világ Igaza kitüntetés és a Belügyminisztérium Bátorságért érdemjelének átadásán.
 

2010. november 12. / Kultúra.hu

 

A belügyminiszter felhívta a figyelmet: az intolerancia, a gyűlöletkeltés, az antiszemitizmus és a rasszizmus ordas eszméje soha nem térhet vissza a közgondolkodásba. Ennek megakadályozása valamennyi lelkiismeretes, becsületes magyar ember érdeke és kötelessége – tette hozzá.
   
Pintér Sándor kiemelte: az utókor felelőssége, hogy megakadályozza a gyűlölködés korszakának megismétlődését. Kötelessége továbbá, hogy fejet hajtsanak az igazak cselekedetei előtt, mert “emlékeztetni kell a világot, hogy nekünk is felelősségünk van”, az igazak pedig “példát adtak emberségből és felelősségből”.

Mint mondta: az embermentők bátran kiálltak az üldözöttek mellett, mert “nem kívántak egy szörnyű korszak bűnrészesévé válni”. Az igazak úgy mentettek életeket – folytatta -, hogy közben sajátjukat kockáztatták. “Nem érdekből, tisztán emberségből” tették, amikor úgy tűnt, hogy a világból kiveszett a humanizmus – hangsúlyozta.
   
A holokauszt idején “félem és rettegés szállta meg az embereket”, akik “magukba fordultak”. A bátrak azonban nem törődtek a veszéllyel, “szembeszálltak az embertelenséggel, példát adva az utókornak emberségből” – fogalmazott Pintér Sándor.
 
Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete (balra) és Pintér Sándor belügyminiszter átadja a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetését és a Magyar Köztársaság Bátorságért érdemjelét Köntös Józsefnének az átadási ünnepségén a Duna Palotában
   
Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete beszédében kiemelte: a díj olyanok előtt tiszteleg, akik “nem fordítottak hátat az üldözötteknek az emberiség legsötétebb időszakában”.
  
Kitért arra, hogy az antiszemitizmus szerte a világon egyre érzékelhetőbben erősödik, és ez Izrael számára komoly aggodalomra ad okot. Egy felmérésre utalva elmondta: 2008-ról 2009-re világszerte megduplázódott (550-ről 1129-re emelkedett) az erőszakos antiszemita megnyilvánulások száma. Az antiszemita megnyilvánulásokért a szélsőjobboldali pártok felelősek, és ez Magyarországra is igaz – mutatott rá.
   
A szólásszabadság joga azonban nem ad felmentést arra, hogy bármiféle antiszemita megnyilvánulásnak zöld utat biztosítson, a gyűlöletbeszéd és a szólás szabadsága közti határokat pedig élesen meg kell húzni. Örökké emlékezni kell arra, hogy a náci pusztítás sehol sem tankokkal, hanem mindig szavakkal kezdődött – fűzte hozzá.
   
A média óriási feladatának és kötelességének nevezte, hogy ezeket a kérdéseket a közbeszéd részévé tegye annak érdekében, hogy erősítse Magyarország demokratikus értékeit. Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a média egy része gyakorta használja fel eszközeit különféle társadalmi csoportok ellen.
Rajtényi József (középen) és a többi kitüntetett család képviselői
   
A csütörtökön kitüntetett megmentők: Balázs Ferenc, Debreczeni Károly és felesége, Sladsky Klára, Gunda Ferenc és felesége, Cziráki Etel, Eőry Kató és lánya, Ruby Ernőné (Mátyássy Erzsébet), Korény-Scheck Vilmos és felesége Ilona, valamint lányuk, Nagy Istvánné (Korény-Scheck Ilona Klára), Kosák Flórián, Kosák Flóriánné és fiuk, Kosák József, Matusek Jánosné (Stolicz Etelka) és Köntös Józsefné (Matusek Szilvia), Nagy István, Rábl Dezső és Rábl Dezsőné, Rajtényi
   
A megmentők többségének nevében testvéreik, gyermekeik, unokáik vették át a díjakat, köztük volt Frajt Edit színművésznő is. (A megmentettek között volt Ruttkai Éva későbbi színésznő is.) A megmentők közül személyesen Kosák József, Köntös Józsefné, Rajtényi József és Reszeli Karolina vette át a díjat, a többieket posztumusz tüntették ki.
   
Haklik Lajos, Urányi István, Varga Mária, valamint Dombrádi Zoltánné kitüntetését a budapesti Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontban helyezik el.
   
Rábl Miklós, az egyik kitüntetett fia felidézte szüleinek tettét, amivel a német katonák éberségét játszották ki. “Soha ne ismétlődjék meg az a borzalom, amiből csak kevesen menekültek meg” – hangsúlyozta.
 
Az egyik megmentett, Steve Colman arról szólt, hogy a legtöbb rokonát, ismerősét meggyilkolták a nácik a vészkorszak idején. A valódi hősök azonban nem a túlélő üldözöttek voltak, hanem azok, akik segítették a zsidó embereket az üldöztetés idején – mondta.
   
A zsidó ifjúsági szervezetek képviselői a díjátadáson hat gyertyát gyújtottak meg a holokauszt áldozatainak emlékére. Az ünnepség végén a budafoki Dohnányi Zenekar adott koncertet.
   
Az eseményen megjelent Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő, Juliusz Janusz, a Vatikán Magyarországra akkreditált apostoli nunciusa és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója is.
   
Az izraeli parlament 1953-ban alkotott törvényt arról: létrehozzák a Jad Vasem Intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze a holokauszttal, a hatmillió zsidó ember meggyilkolásával összefüggő dokumentumokat, és vegye fel a kapcsolatot azokkal a keresztény emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24 országból mintegy 22 ezer olyan embert kutattak fel, aki önzetlenül embereket mentett a holokauszt idején. Az ő nevüket emléktáblán örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban.

Magyarországon 1993-ban alakult meg az Igaz Emberek Tagozata, és 1995 óta a Magyar Köztársaság belügyminisztere minden évben érdemjel adományozásával ismeri el azok bátorságát, akik a vészkorszak idején zsidó honfitársaik életét mentették meg.
   
A Világ Igaza kitüntetés egy emléklapot és egy feliratos, kör alakú fém emlékplakettet tartalmaz. Az aranyszínű, magyar címerrel díszített Bátorságért érdemjellel szintén jár emléklap.