Oktatás Auschwitz után

Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket. Mindez egy 1993 és 2003 között, a témában utoljára akkor végzett vizsgálatból derül ki. Az elmúlt hónapok történéseinek, vitáinak fényében kérdés, hogy rosszab­bodott-e azóta a helyzet, s ha igen, van-e, és mi a szerepe ebben az oktatásnak. Ez is szóba kerül azon a hétvégi konferencián, amelyet a holokausztoktatásról tartanak történelemtanárok részvételével.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az antiszemitizmus jelenléte fontos társadalmi kérdés. Az utóbbi években egyre több a szélsőséges, kirekesztő hang, amitől nem minden parlamenti párt, közéleti szereplő határolódik el. Természetesen az iskola sem tudja kivonni magát a társadalmi hatások alól; előfordulnak az iskolákban antiszemita vagy holokauszttagadó tanárok, iskolaigazgatók is.

Pedig a rendszerváltás óta a kormányok sokat tettek ez ügyben. Pokorni Zoltán oktatási miniszterként 2000-ben bevezette az iskolákban a holokausztnapot, Magyar Bálint pedig 2003-ban meghirdette a Nemzeti Emlékezet Programot. A Történelemtanárok Egylete 2005-ben a világon elsőként készített és jutatott el az iskolákhoz holokauszt-oktatócsomagot.

Bár a holokauszt oktatása része volt a történelemtanításnak, 10 éve vált hangsúlyosabbá, amikor magyar pedagógusok először ismerkedtek meg ennek modelljével az izraeli Jad Vasem Intézetben. Azóta államközi szerződésben rögzített keretek között évente 20-30 történelemtanár vesz részt az ottani továbbképzésben.

Millei Ilona

 

(Forrás: Népszava)