” Egy tömeggyilkosság soha nem évül el” – új bizonyítékok a volt csendőr ügyében?

Új fejezet nyílhat a háborús bűnökkel vádolt ex-csendőr ügyében: a Hírszerző információi szerint a Wiesenthal Központ új izraeli és szerbiai dokumentumokkal akarja bizonyítani a most 93 éves Képíró Sándor bűnösségét. A nácivadászok eddig nem álltak elő ütős bizonyítékkal, miközben a Budapesti Nyomozó Ügyészség “polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt” nyomoz.

Mint arról többször beszámoltunk, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy a volt nácikra 10 ezer dollár vérdíjat kitűző Utolsó esély akciójuk keretében feltételezett háborús bűnösre bukkantak Budapesten.

	Efraim Zuroff

Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor csendőrként résztvett az 1942-es újvidéki mészárlásokban (a “hideg napokban”) és az 1944-es délvidéki deportálásokban. Az újvidéki razzia idején, 1942. január végén a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert (más források szerint összesen több mint háromezer embert) – főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat – gyilkolt meg.

A ma Budapesten tartózkodó Zuroff sajtótájékoztatója előtt a Hírszerzőnek úgy nyilatkozott: új bizonyítékokkal, izraeli és szerbiai archívumokból származó okmányokkal segítik a nyomozó hatóságok munkáját. “Az iratok az 1942-es újvidéki mészárlásokkal és az 1944-es deportálásokkal is kapcsolatosak, és ezeket átadtuk a magyar ügyészi szerveknek” – mondta lapunknak Efraim Zuroff.

Kérdésünkre, vajon érdemes-e bíróság elé állítani egy 93 éves embert, Zuroff úgy válaszolt: az idő múlása nem csökkenti az elkövetett bűnök súlyát. “Egy tömeggyilkosság soha nem évülhet el.“

Eddig nem voltak terhelő tények

Történészek kezdettől vitatták a jeruzsálemi nácivadász állításait. “Máig nem tudjuk, milyen dokumentumokra alapozzák a vádat Képíró Sándor ellen” – nyilatkozta március elején Ungváry Krisztián a Hírszerzőnek. “Azt tudjuk, hogy deportálásokban bizonyíthatóan nem vett, mert nem vehetett részt. A kérdéses időpontban vizsgálat alatt volt” – mondta a történész, hangsúlyozva: a vád többi részét állítólag tartalmazó szerb dokumentum nem elérhető a köz számára. Márpedig a vád alapvetően e szerbiai archívumból származó okmányra (pontosabban annak másolatára) épül.

Egy döntés már született Képíró ügyében: a Fővárosi Bíróság február 19-i végzése szerint „végrehajthatatlan a Képíró Sándor volt csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítélet”.

A bíróság úgy érvelt: miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó 1944-es ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította.

Képíró védőügyvédje a döntés nyilvánosságra kerülése után lapunknak azt mondta: nem egyszerűen “végrehajtási” kérdésről van szó: magában a

44-es ítéletben sem szerepelnek a Wiesenthal Központ vádjai. “Nincsenek őt terhelő tények. Nemcsak bizonyíték, de bűncselekmény hiányáról is beszélünk” – állította lapunknak Zétényi Zsolt.

Ott volt-e egyáltalán?

Képíró Sándort 1944-ben a Magyar Hadsereghez való hűtlensége (nem ellenőrizte eléggé a beosztottai ténykedését) és rossz hírnév keltése miatt ítélték tíz évre – vádlói szerint ez azt takarja, hogy csendőrként segédkezet nyújtott szerbiai zsidók, cigányok, partizánok összegyűjtéséhez, akiket aztán a nácik deportáltak és kivégeztek. Neve háborús bűnösként szerepel egy 1945 novemberében keletkezett magyar és egy 1947-ben keletkezett jugoszláv listán.

A Fővárosi Bíróság határozatának nyilvánosságra kerülése utáni napokban felgyorsultak az események: március 13-án az MTV Híradó arról számolt be, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűncselekmények gyanúja miatt eljárást rendelt el Képíró Sándor ellen, hogy kiderüljön, egyáltalán résztvett-e a férfi az 1942-es délvidéki razziában.

Az ügyészség megerősítette: polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt indítottak nyomozást Képíró ügyében, igaz, ismeretlen tettes ellen.

Segítség Szerbiából

Március 15-én Zuroff Belgrádban tárgyalt Boris Tadic államfővel és Vojislav Kostunica miniszterelnökkel is, és mint nyilatkozta: a szerb vezetők ígéretet tettek a Simon Wiesenthal Központnak arra, hogy dokumentumok rendelkezésre bocsátásával és tanúk felkutatásával segítik a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor felelősségre vonását.

 

Zuroff már korábban felszólította a szerb kormányt, hogy siettesse Képíró és más gyanúsítottak Belgrádnak történő kiadását, hogy ott bíróság elé lehessen állítani őket. “Fontos lenne bíróság elé vinni ezt a fickót, és oda küldeni, ahová való” – idézte Zuroffot az AP hírügynökség.

Alig egy héttel később már arról számolhatott be az AP belgrádi jelentése, hogy egy szerbiai zsidó szervezet segítséget ajánlott a magyar kormánynak a Képíró-ügyben. A Szerbiai Zsidó Közösségek Szövetsége bejelentette: szemtanúkat és háborús dokumentumokat tud felajánlani az 1942-es mészárlás körülményeinek megismerésére.

Mint elmondták, “erősen támogatják azokat a követeléseket, hogy Képíró Sándort háborús bűnökkel és emberiség elleni bűnökkel vádolják azért a mészárlásért, amit 1942-ben az ő parancsára hajtottak végre Újvidéken” – adataik szerint 800 zsidóról és 400 szerbről van szó.

 

Seres László

 

(Forrás: Hírszerző, MTI, AP)