Egy pajta felgyújtásával emlékeztek meg a jedwabnei pogromról

Vegyes fogadtatásra talált a lengyelországi zsidó közösségben, hogy Rafal Betlejewski lengyel művész egy pajta felgyújtásával emlékeztetett arra: 69 évvel ezelőtt Jedwabnéban szomszédaik pajtába zártak és elevenen elégettek több száz zsidót.

 

Több mint ezer ember, köztük rendőrök és a tűzoltóság két egysége volt tanúja vasárnap este a közép-lengyelországi Zawada melletti mezőn a rendhagyó megemlékezésnek. A tüzet néhány száz méterről, a Varsó és Katowice közötti gyorsvasút vonaláról is látni lehetett – mondták el helyi lakosok.

A vitatott művészeti projektjeiről ismert Betlejewski előzőleg felszólította a lengyeleket: tegyék közzé honlapján (www.tesknie.com) “minden ellenérzésüket a zsidókkal szemben”, hogy végérvényesen elégethessék azokat. A mezőn először felolvasta azok nevét, akik eleget tettek kérésének, majd a pajtába rakta azokat a papírdarabokat, amelyekre felírták az elutasító gondolatokat. Ezután benzint locsolt a pajtára, bezárkózott és a másik oldalon távozott, amikor az épület már lángolt. A fából készült pajtát a happeningre vásárolta meg, lebontatta és újra felépíttette Zawada közelében.

Betlejewski egy éve honlapján és közösségi portálokon kampányt indított “Tesknie za toba, Zydzie” (Hiányzol nekem, zsidó) címmel, vallomásokat gyűjtve össze a II. világháború idejéből vagy 1968-ból, amikor a kommunista hatalom számos zsidót emigrációba kényszerített.

Különböző számítások szerint 340-1500 zsidó esett áldozatul a jedwabnei pogromnak. A mészárlást lengyelek követték el németek felbujtására – állapította meg 2003-ban a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének illetékes bizottsága. Jan Tomasz Gross lengyel származású amerikai történész 2000-ben megjelent könyve, a Szomszédok, amely fényt derített a lengyel lakosság szerepére a mészárlásban, egész Lengyelországot megrázta.

Jedwabnéban a hivatalos vasárnapi megemlékezést Zvi Rav-Ner, Izrael varsói nagykövete jelenlétében tartották meg. “Miközben egyesek elbujtatták zsidó szomszédjaikat, kockáztatva a halálbüntetést, sajnos, itt nem rejtették el, hanem ellenkezőleg, megölték őket” – idézte a nagykövetet a PAP lengyel hírügynökség. Amikor a vitatott happeningről kérdezték, kételyeit hangoztatta az emlékezés ilyen formájával szemben. “Az művészet. Ide (Jedwabnéba) azért jöttünk, hogy megemlékezzünk azokról az emberekről, akik itt pusztultak el, és a hagyományok szerint imádkozzunk értük”.

Michael Schudrich, Lengyelország főrabbija “nagyon komoly” művésznek nevezte Betlejewskit, aki “a sztereotípiák és a gyűlölet eloszlatásáért küzd”. “Provokálni igyekszik az embereket, hogy szembenézzenek a kellemetlen tényekkel és realitásokkal” – tette hozzá.

A www.thenews.pl hírportál arról számolt be, hogy a rendezvény sok zsidó szervezetet felháborított. Piotr Kadlcik, a lengyelországi Zsidó Közösségek Egyesületének elnöke úgy nyilatkozott, hogy “a lengyel-zsidó kapcsolatokban lévő szakadékot nem lehet áthidalni egy pajta felgyújtásával”. Voltak, akiknek a művészeti esemény szenvedést okozott. “Zsidó vagyok: nagyapámat és nagynénémet a przemysli zsinagógában égették el. Nem akarom látni, hogy egy pajtát jelképesen felgyújtanak, mert az bennem fájdalmas emlékeket ébreszt” – idézte Elzbieta Magenheimot egy lengyelországi zsidó közösségi portál.

A www.thenews.pl úgy tudja, hogy a helyi polgármester nem adott engedélyt minderre. Betlejewski a hírek szerint lépre csalta az ottani hatóságokat, mert egy II. világháborús film jelenetének állította be a pajta felgyújtását.