„Megalázó módon jött, megalázó módon lesz elküldve”

Bár a Republikon Intézet tanácskozásán nagyon nem szerették az államfőt, mégis őt tartják az alkotmányos rend garanciájának.
 

Sólyom öt éve

 

 

Későn szólalt meg a romagyilkosságok ügyében, túl sokáig hallgatott a Magyar Gárda kapcsán, lenézte a pártokat és nem egyeztetett velük a közjogi méltóságok jelölésekor, ráadásul cselekedeteit gyakran a személyes ellenszenv vezérelte – nagyjából így summázták Sólyom László köztársasági elnök munkásságát a Republikon Intézet konferenciájának vendégei. Ennek ellenére abban szinte mindenki egyetértett, mégsincs nála jobb jelölt az államfői posztra, egyedül ő tudná megakadályozni az alkotmányos rend felbomlását.

„Elnök a mérlegen” címmel tartott Sólyom László tevékenységét elemző konferenciát a Republikon Intézet. „Sólyom teljesen új szereplőként, nulla politikai tapasztalattal lépett be a politikai mezőbe, és még most sem nagyon látszik, hogy beletanult volna szerepébe” – indított Halmai Gábor. Az alkotmányjogász szerint ugyan a köztársasági elnök egyik feladata a nemzet egységének megteremtése, ám ebben Sólyom nem volt túl sikeres. Halmai többek között amiatt kárhoztatta az államfőt, hogy későn reagált a roma gyilkosságokra, és mindvégig passzív magatartást tanúsított az ügyben. Halmai szerint a meleg-felvonulásokat is hibásan kezelte az elnök, amikor kifejezett kérésre sem volt hajlandó találkozni a melegmozgalmak vezetőivel.

Ablaka alatt a Gárda

Az alkotmányjogász szintén a késlekedést nehezményezte a Magyar Gárda-ügy kapcsán is, hiszen Halmai szerint Sólyomnak már akkor fel kellett volna emelnie a hangját, mikor 2007 augusztusában a Sándor-palota ablaka alatt alakult meg ünnepélyesen a félkatonai szervezet. Az alkotmányjogász úgy véli: szerencsés lett volna, ha az államfő már akkor olyan határozott véleményt fogalmaz meg a Gárdával kapcsolatban, mint pár héttel ezelőtt tette az Országgyűlés alakuló ülésén.

Rühellte a szoclibeket

Szinte az összes résztvevő helytelenítette Sólyom magatartását a közjogi méltóságok jelölése kapcsán, hiszen a köztársasági elnök soha nem egyeztetett a pártokkal a jelöltekről. Ám Halmai szerint ez a kisebbik rossz, az elnök öt évének legsúlyosabb hiányossága, hogy nem volt pártatlan a politikai erőtérben. „Elfogult volt, mégpedig negatív irányban, a szoclib kormány irányában, cselekedeteit pedig sok esetben személyes ellenszenv vezérelte” – állította az alkotmányjogász, aki a személyes ellenszenv kialakulását a 2006-os őszi zavargások idejére datálja – ekkor bírálta Sólyom élesen a Gyurcsány-kormányt és a rendőrség brutális fellépését. (De az ellenszenv 2008 tavaszán is kibukott belőle, amikor a népszavazás után új választások kiírására buzdított, merthogy bizalmi válság alakult ki.)

Jogrendvédő nem-kézfogás

Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke Halmaival ellentétben nem várt el tökéletes magatartást egyik államfőtől sem, szerinte ugyanis nem a személy a fontos, hanem az, hogy maga az elnöki intézmény kiállta az idő próbáját. Sólyom a Harmadik Magyar Köztársaság szimbóluma, és bár azt Fodor is elismerte, voltak vitatott lépései, de a liberális politikus szerint azok alapvetően a jogrend védelmét szolgálták. E körbe sorolta Fodor, amikor egy állami kitüntetés átadásakor Sólyom nem fogott kezet Fekete János közgazdásszal, 2007-ben pedig visszautasította Horn Gyula kitüntetését. Azonban az államfő kinevezési gyakorlatát Fodor is kritikusnak minősítette.

Az alkotmányos bástya

 Azt, hogy a Gárda-ügy kapcsán későn reagált, Fodor Sólyom sajátos Alkotmány-felfogásával magyarázta. „Néhány kérdésben kritizálható, de elnöki tevékenysége szolgálta az alkotmányos rend szilárdságát. Ő a Harmadik Magyar Köztársaság legelszántabb védelmezője” – összegezte Fodor a köztársasági elnökről alkotott véleményét. Azt még hozzátette, ha újra Sólyom nyeri el a posztot, akkor a kormánynak nagyon nehéz lesz megváltoztatnia a jelenlegi alkotmányos rendet, éppen ezért nem őt fogják megválasztani nagy valószínűség szerint. A politikus „figyelmeztetett rá”, amennyiben nem Sólyom lesz jelölt, az egyértelmű jele lesz annak, hogy új alkotmányos rendet akar a kormány.

Megalázó módon jött, megalázó módon megy

A konferencia leginkább kritikus megszólalója Seres László, a Hírszerző újságírója volt, aki mindjárt az elején azzal kezdte: Sólyom éppolyan megalázó módon lesz elküldve, mint amilyen megalázó módon annak idején megválasztották. Az újságíró szerint kritika illeti az elnököt, amiért túl sokat járt nemzeti parkokba, a hadsereg főparancsnokaként folyamatosan támadta a Zengőre tervezett NATO-radar megépítését, lenézte az őt megválasztó pártokat, 2006 őszén jóval többet foglalkozott a Gyurcsány-kormánnyal és a rendőri fellépéssel, mint a „szélsőjobb plebsel”, amelyik szétverte a belvárost.

És hol a környezetvédelem?

Hanák András ügyvéd azt hányta Sólyom szemére, miszerint megválasztása után megígérte, hogy kiemelt területként foglalkozik a környezetvédelemmel, mégsem tett eleget érte. Szerencsés lett volna, ha Orbán Viktorral kilátogat egy focimeccsre, valamint az is jót tett volna a népszerűségének, ha a Holokauszt emléknapon ellátogat egy-egy iskolába, és ott a tanulókkal beszélget a kérdésről.

Most is ő kell

Kis késéssel ugyan, de végül befutott Schiffer András is, az LMP frakcióvezetője, aki természetesen egyből védelmébe vette az elnököt. Annak idején ők indították az aláírásgyűjtést a megválasztása érdekében, és most is úgy gondolta, nincs okuk szégyenkezni, sőt személy szerint büszke is Sólyom Lászlóra. Schiffer úgy véli, jelenleg nem lenne alkalmasabb jelölt a posztra, hiszen Sólyom képes lenne rá, hogy őrt álljon a kétharmados nemzeti együttműködés rendszerében.

Gyávaságvita

A hvg.hu újságírójának kérdésére Halmai azt mondta, gyáva lépés volt Sólyom részéről, hogy 2006. október 23.-án nem ment ki a Felvonulási térre. Erre reagálva, Schiffer azt mondta, Sólyom nem mondta le a rendezvényt, a Köztársasági Őrezred figyelmeztette, nem tudják garantálni a biztonságát. „Ennek tükrében nem hiszem, hogy bármilyen morális felelősség a számlájára írható”, fogalmazott az LMP-s politikus.