Izrael szerint nincs ok a bocsánatkérésre

Írta: Hírszerz? - Rovat: Hírek - lapszemle

Izrael szerint semmi nem indokolja a bocsánatkérést a Gázai övezetbe önkénteseket és segélyt szállító flottilla hétfői megtámadásával kapcsolatban. “Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat” – jelentette ki az izraeli külügyminiszter-helyettes egy nappal a kilenc halálos áldozatot követelő katonai akció után. Danni Ajalon a hat hajót “a gyűlölet és erőszak armadájaként” jellemezte. Az izraeli sajtó a flottilla nyilvánvalóan provokatív útnak indítása mellett a zsidó állam elképesztő hibáiról ír.
 

 

A külügyminiszter-helyettes szerint a hétfői eset “csak egy a sok provokáció közül, amely Izraelt éri”. Ajalon lesújtó véleménnyel van a 700 palesztinbarát aktivistáról is: “Kérem, mondják meg nekem, melyik békeaktivista támad hosszú késsel és fémcsövekkel a másikra, hogy megölje?”.

Képmutatást emleget Izrael

A kilenc halottal és 45 sebesülttel járó katonai akció felháborította a nemzetközi közvéleményt. Többen aránytalannak tartják a zsidó állam fellépését, mások azt hangsúlyozzák, hogy egyéb megoldást is lehetett volna találni az ügy rendezésére. Izraelen belül is vannak, akik bírálják a művelet előkészítését és kivitelezését, de a véres eseményekért a többség az aktivistákat teszi felelőssé.

Előzőleg képmutatónak nevezte Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását a gázai nemzetközi segélyflottilla elleni izraeli támadásról. A nemzetközi szervezet ítélete “elhamarkodott, és még csak nem is szánt kellő időt arra, hogy a történtek minden elemét alaposan megvizsgálja” – mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek.

A BT hivatalos elnöki nyilatkozatban Izraelt kimondottan nem ítélte el, viszont bírálta azokat a cselekményeket, amelyek a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadás során emberéleteket követeltek, és gyors, tárgyilagos, hiteles, illetve átlátható vizsgálatot követelt az ügyben.

Erdogan kiakadt

Izraelt meg kell büntetni a segélyhajókon végrehajtott “véres mészárlásért” – közölte kedden Törökország miniszterelnöke. Eközben egy török diplomata azt közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a támadás kilenc halottja közül négyen törökök.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azt is hozzátette keddi televíziós beszédében, hogy nemzetközi szankciókat vezessenek be a zsidó állam “törvénytelensége” miatt.

Ankara a támadás után azonnal visszahívta országának tel avivi nagykövetét.

Erdogan szerint “mindenkinek el kell ítélnie Izrael véres mészárlását és mindenképpen meg kell büntetni a zsidó államot. Senki sem teheti próbára Törökország türelmét.” A török kormányfő “gennyesedő kelésnek” is nevezte Izraelt, amely “gyűlöletet és ellenségeskedést terjeszt, felrobbantja a térség békéjét és instabilitást szít.” Erdogan hozzátette: “itt az idő, hogy a nemzetközi közösség azt mondja, hogy ami sok az sok.”

A muszlim többségű Törökország Izrael szoros szövetségese volt, mióta 1996-ban közös katonai nyilatkozatot írtak alá. A két ország kapcsolata azonban a 2008-2009-es gázai háborúban megromlott, mert Ankara folyamatosan bírálta Izraelt. Tavaly a török kormányfő otthagyta a Világgazdasági Fórum egyik ülését, miután a zsidó államot “barbár cselekedetekkel” vádolta.

Kik az áldozatok?

“Ez a bírálat tulajdonképp egy automatikus cselekvés, ami egyedül a televízióban látott képsorokra támaszkodik, nem pedig a tények pontos ismeretére, sőt még egy jó adag hihetetlen képmutatás is van benne” – mondta Palmor.

Az izraeli külügyi szóvivő elmondta, hogy mintegy ötven utast azonosítottak, akik már a Ben Gurion reptéren várnak a hazaindulásra, ugyanakkor azokat, akik nem fedték fel kilétéküket, a bershavai börtönbe vitték.

Izraelt sokan támadják, amiért eddig nem azonosította az offenzíva kilenc halálos áldozatát, Palmor viszont azt mondta, erre azért nem került még sor, mert a letartóztatottak ebben nem hajlandók nekik segíteni.

A szóvivő sajnálja, hogy ez az ügy nagy mértékben ártott Izrael megítélésének.

“Ez egy olyan helyzet, ami csak rosszul kommunikálható a televíziókban. Nagyon nehéz részletesen elmagyarázni a történteket. A média és a közönség által látott végeredmény a részletek ismerete nélkül meglehetősen rossz fényt vet Izraelre” – ismerte el Palmor.

Kudarc volt az akció?

Izrael londoni nagykövete kedden beismerte, hogy “nem volt sikeres” a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla elleni, kilenc emberéletet követelő izraeli katonai művelet.

“Nyilvánvaló, nem kerülgetem a forró kását, ez nem volt sikeres – jelentette ki Ron Prozor a BBC4 rádióban arra a kérdésre válaszolva, használt vagy ártott az akció Izraelnek. – Meg kell mondani, hogy a művelet nem volt túl sikeres, és tragikus az emberéletekben bekövetkezett veszteség, de ne felejtsük el, hogy a hajó fedélzetén rettenetesen viselkedtek.”

Prozor szerint a flottillát több ízben is figyelmeztették – hiába -, mielőtt a katonák megrohamozták a hajókat. Hozzátette, hogy az egyik hajón tartózkodó “aktivisták” késekkel és fémrudakkal fenyegették a kommandósokat.

A kommandósok “valóban mindent megtettek, hogy elkerüljék a provokációt, és az aktivisták változtatták meg az eredetileg humanitáriusnak gondolt probléma jellegét” – szögezte le a nagykövet. Hangsúlyozva, hogy semmilyen erőszak sem történt a flottilla öt másik hajóján, Prozor kijelentette: Izrael “hadban áll” a gázai terroristákkal, és próbálja megvédeni magát.

Hazatérők és letartóztatottak

Kedden többen hazatértek az önkéntes hajókonvoj utasai közül, amely a Gázai övezetbe szándékozott humanitárius segélyt szállítani, s amely ellen előző nap az izraeli haditengerészet támadást intézett; három spanyol állampolgár visszautasította a kitoloncolást.

A német hatóságok közölték, hogy a hajókon tartózkodó német állampolgárok közül öten – köztük két parlamenti képviselő – már visszatértek Berlinbe. Hat másik német állampolgár sorsa egyelőre nem ismeretes. A külügyminisztérium egyik szóvivője elmondta: tájékoztatták Guido Westerwelle külügyminisztert arról, hogy az utasok sértetlenek, és jó egészségnek örvendenek. A két képviselő – Inge Hoeger és Annette Groth – az ellenzéki Baloldal tagja.

Az izraeli haditengerészet által elfogott hajók hat görög aktivistája is megérkezett Athénbe az El Al izraeli légitársaság járatával – közölte a görög külügyminisztérium. Az aktivistákat kiutasították Izraelből. Összesen 36 görög állampolgár utazott a hajókon, a többieket az izraeli hatóságok őrizetben tartják. A görögök elmondása szerint a hajóra felszálló izraeli kommandósok elektromos sokkolókat használtak, és lövések hallatszottak, amikor a kommandósok az előttük haladó török hajó fedélzetére léptek.

Több török aktivista is hazaérkezett, köztük egy asszony egyéves kisfiával, aki – tekintettel a kisbabára – inkább a kiutasítást választotta, mint a börtönt. Nilufer Cetin újságíróknak elmondta, hogy a török zászlóshajón utazott, és kabinjuk fürdőszobájában bújtak el a kommandótámadás idején.

Úton van hazafelé egy volt amerikai nagykövet is. A 81 éves Edward Peck a Maryland szövetségi állambeli Chevy Chase-ből szintén a flottillával utazott – közölte felesége, Anne Peck. A segélyflottillával utazó tucatnyi francia egyikét, Youssef Benderbalt, egy palesztinokat segélyző civil szervezet tagját is kiutasították, és megérkezett kedden Párizsba.

A fogva tartott Manuel Tapial és Laura Arau spanyol segélymunkás, valamint David Segarra újságíró kedden nem volt hajlandó aláírni a kiutasításukat elrendelő aktát, és a beér-sevai börtönbe szállították vissza őket, ahol találkozhattak egy spanyol diplomatával.

Nyilvánvaló provokáció és elképesztő hiba

Az izraeli sajtó szerint a zsidó állam elképesztően rosszul reagált a nyilvánvalóan provokatív céllal elindított flottilla érkezésére.

Gideon Levy a Haaretz hasábjain megállapítja: a máris “mini öntött ólom” hadműveletként emlegetett akció a Gazába igyekvő – provokatív szándékát leplezni sem tudó – palesztin segélyakció ellen mindennek nevezhető, csak “mininek” nem. Kihatásai óriásiak, és az elkövetett hibák izraeli részről akkor is jelentősek, ha nem az izraeliek kezdtek erőszakoskodni.

Az izraeli diplomácia kemény árat fog fizetni azért, mert nem készült fel a már hetek óta szerveződő, így közismert provokációra, és beérte annyival, hogy csak az elvakult Izrael-pártiakat igyekezett meggyőzni, nem pedig a szélesebb nemzetközi közvéleményt.

A Gáza elleni 2009. januári “öntött ólom” hadművelet eleve fordulópont volt az Izraellel szembeni általános elutasító közhangulat kialakulásában, ez a mostani második “horrorfilm” aztán végérvényessé tette az országgal szembeni gyanakvást. Az izoláció teljessé vált.

A The Jerusalem Postban publikált és Gil Hoffman által jegyzett elemzése szerint a hadsereg által készített videókon jól látszik, hogy nem az izraeli fél kezdte az erőszakoskodást, de a közzétett dokumentumok túl későn jutottak el a közvéleményhez, izraeli részéről megfeledkeztek arról, hogy nem elég valóban makulátlannak lenni, hanem annak is kell látszani. Ami történt, az kiváló alkalmat szolgáltat a palesztinoknak, hogy megszakítsák a bilaterális párbeszédet Izraellel és az eset miatt végérvényesen zátonyra futhatnak az izraeli-török kapcsolatok is.

Roni Sofer kommentárja, melyet a Yediot Ahronot közöl, utal arra: vasárnap este óta az Al-Dzsazira, valamint a Hamasz aktivisták által működtetett weblapok ontani kezdték a válogatott képeket arról, úgymond hogyan támadnak rá az izraeli katonák a segélyszállító hajóra. A késlekedés, mellyel erre a zsidó fél válaszolt, sokba kerül. Az ország imázsa romokban hever.

Az események után hat órával tartott sajtótájékoztatón Danny Ayalon külügyminiszter érdemben semmilyen kérdésre sem reagált, kerülte, hogy ésszerű magyarázatot adjon a súlyos – legalább 10 halálos áldozattal járó – esetre. Csak később, a vezérkari főnök, illetve a haditengerészet néhány magasa rangú tisztje számolt be arról, hogy a segélyakció résztvevői késekkel, dorongokkal és rudakkal, sőt fegyverekkel támadtak az izraeli katonákra. Ma már a hangos ellenpropaganda végképp szembefordította Izraellel a közvéleményt.

 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]