Ámosz Oz átvette a Budapest Nagydíjat
Ámosz Oz világhírű izraeli író, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapest Nagydíjat a Millenáris Teátrumban.
A díjazottat Konrád György író nevében Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke köszöntette. Konrád – aki az izlandi vulkánkitörés miatt nem tudott jelen lenni a díjátadón – laudációjában kiemelte, hogy először 1985-ben, Eörsi István lakásán találkozott az izraeli íróval.
“Másnap megkezdődött az illegális kulturális fórum a cenzúráról, Izrael egyik leghíresebb írója a többi résztvevő között ült a parkettán Jeles András filmrendező lakásában” – írta a magyar író, aki szerint “Susan Sontag, Hans Magnus Enzensberger, Danilo Kis, Pavel Kohout, Mészöly Miklós, Csoóri Sándor és más írók társaságában Ámosz a helyén volt”.
Konrád György méltatta Ámosz Oz bölcs hazafiságát, valamint felidézte, hogy az író – szakítva művelt apjával – kibucba vonult. “Erő, büszkeség, közösség, önfeláldozás lettek új jelszavai” – fogalmazott, és “civil szerzetesnek” nevezte a díszvendéget, kiemelve a Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényét, amit egy gazdag házhoz hasonlított, ahová “jó volt újra és újra betérni”.
Demszky Gábor szintén ismerősként köszöntötte az írót, utalva arra, hogy ő is részt vett a laudációban említett fórumon. A főpolgármester elmondta: az antiszemita propagandával szemben a leghatásosabb fegyver a zsidó szellem gazdagságának és tágasságának bemutatása, amelynek “legméltóbb megszemélyesítőjeként” jellemezte az írót. Demszky Gábor Oz regényeit lebilincselőnek tartotta, valamint méltatta közérhetőségüket. A díjazottat a “Biblia népe modern írójának”, a judaizmus és a humanizmus képviselőjének nevezte, ugyanakkor párhuzamot vont a magyar nyelvújítás kora és az izraeli irodalom jelen állapota között, emlékeztetve: az izraeli irodalomnak a régi nyelvet kell most a modern világhoz adaptálnia.
Ámosz Oz megköszönte azt a szeretetet, amelyet a magyar közönség részéről tapasztal. Az író felidézte a magyar és a zsidó történelmi kapcsolatokat, amelyeket szerinte érdemes tovább erősíteni, és kölcsönösen az irodalmi művek fordítására bíztatott.
Izraelben az emberek iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól – mondta az író a Budapest Nagydíj átadása előtt rendezett pódiumbeszélgetésen a fesztiválnak helyet adó Millenárison.
A fesztivál nagydíjasa a Váradi Júlia újságíró által vezetett beszélgetés során elárulta, már gyerekkorában nagyon szeretett történeteket mesélni. “Nem voltam sem jó sportoló, sem jó tanuló, ezért ezzel tudtam kitűnni” – emlékezett Ámosz Oz. Mint hozzátette, amikor 15 évesen fellázadt irodalomtudós apja ellen, a Klausner helyett felvette az Oz (bátorság) nevet, és egy kibucban traktorosnak állt, ám végül mégis az írás mellett döntött.
A Szeretetről, sötétségről írója egy sivatagi kisvárosban, Aradban él, ahol kávéházba vagy taxiba ülve az emberek kérdés nélkül is elmondják véleményüket könyveiről vagy regényhőseiről.
Ámosz Oz műveit eddig 41 nyelvre fordították le, magyarul kilenc kötete jelent meg. Az író azonban nem várja el fordítóitól a feltétlen hűséget, mint fogalmazott, mindegyik nyelv más hangszer.
Cionista apjával szemben Ámosz Oz a baloldalt választotta, és évtizedek óta a zsidó-palesztin megbékélésért harcol. Izrael jövőjéről szólva az író hangsúlyozta: elkerülhetetlen egy önálló palesztin állam létrehozása, amihez “fájdalmas kompromisszumokra lesz szükség”.
Készülő könyvéről az író nem kívánt beszélni, de elmondta, tavaly új kötettel, a Falusi élet című novellafüzérrel jelentkezett.
