Amerikai nyomás Izraelre

A washingtoni nukleáris leszerelési konferencia nyomán az amerikaiak Izraelt is be akarják vonni egy közel-keleti atommentes övezetbe és az amerikai diplomácia a utóbbi napokban fokozta ez irányú nyomását a zsidó államra.
 

 

Izrael továbbra is kitart a “nem cáfolunk és nem is erősítjük meg” politikája mellett – azaz nem tagadja, de nem is vallja be, hogy van atomfegyvere -, mert úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos bizonytalanság jelenti a legkomolyabb elrettentő erőt közeli és távolabbi ellenségeivel szemben.

Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor a két szövetséges közötti rendíthetetlen barátságot méltatta a zsidó állam kikiáltásának 62. évfordulóján, a kétoldalú viszonyban tapasztalható feszültség hetei után.

Egyelőre mindenesetre az atomfegyvereknél kisebb hatósugarú viszályok vannak napirenden a Közel-Keleten. Haled Mesaal, a Damaszkuszban élő Hamász-vezető (képünkön) meglepetést okozott azzal, hogy válaszolt a szervezete által elrabolt izraeli katona apjának levelére. Az apa, Noam Salit, arra kérte Mesaalt: fogadja el a német közvetítő “nagyszívű” javaslatát és egyezzen bele a fogolycserébe, amelynek keretében szabadulna fia is, Gilad Salit. Mesaal állítása szerint viszont Salitnak nem hozzá, hanem az izraeli vezetőkhöz kell fordulnia, mert ők a fogolycsere kudarcának okozói. “A Hamász megszabta feltételeit és nem fogja megváltoztatni őket” – írta Mesaal.

Az izraeli Függetlenségi Nap alkalmából mondott beszédében Reuven Rivlin, a kneszet (parlament) elnöke kijelentette, hogy Izrael “nem fog bocsánatot kérni a jeruzsálemi építkezésekért”. Tudvalevő, hogy az amerikaiak és más nemzetközi tényezők a kelet-jeruzsálemi zsidó építkezések felfüggesztését követelik az izraeli kormánytól, abban a reményben, hogy ezáltal alkalmassá válik a légkör a palesztin-izraeli béketárgyalások újraindítására.