Orbánnak le kell számolnia a “démonokkal”

Beláthatatlan méretű konfliktus előtt áll Magyarország a Jobbik választási szereplése kapcsán – írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
 

 

A konzervatív német napilap első oldalas szerkesztőségi cikkében arra mutatott rá: miközben a győztes Orbán Viktor előtt megnyílt az út az ország gazdasági és pénzügyi problémáinak megoldásához, “nagy konfliktussal” kell szembenéznie. A szélsőjobboldali Jobbik – amely a harmadik legerősebb parlamenti frakcióval rendelkezik majd – a cigányokkal és más kisebbségekkel szembeni félelem szításából él. Az újság magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty szerint ez a párt igyekszik majd megakadályozni minden olyan erőfeszítést, amely a társadalom megbékítését célozza. Orbánnak éppen ezért első intézkedésként meg kell fékeznie a szélsőségeseket, és el kell érnie a párt egyenruhás hadseregének, a “gárdának” a feloszlatását – írta Hefty.
  

Orbán Viktor, a jövendő magyar miniszterelnök elhatárolódott a Jobbiktól, közölve, hogy nem örül a szélsőjobboldali párt választási előretörésének – tudatta olvasóival a The New York Times. Orbán megfogadta, hogy megóvja Magyarországot a szélsőjobb párt és fekete egyenruhás félkatonai csapata fölemelkedésétől – áll a tekintélyes liberális újság keddi cikkében. Hozzáteszik: a konzervatív Fidesz a második forduló után valószínűleg kétharmados többséget fog szerezni a parlamentben, így nem lesz szükség kormánykoalíció alakítására.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a választási győztes Orbánnak el kell gondolkoznia az új párt, az LMP szereplésén is. A kis frakció – mint írta – Sólyom államfőhöz áll közel, és német mércével mérve zöld- alternatívnak számít. A LMP-hez való viszonyulás bizonyítja majd, hogy mit tanult Orbán 2002 óta. “Vajon az egész hatalmat kizárólag saját pártja a Fidesz számára kívánja megtartani – a választók akaratára és az alkotmányra hivatkozva megteheti ezt -, vagy kész-e arra, hogy pártja határain túllépő társadalmi konszenzusra törekedjen” – tette fel a kérdést a lap szemleírója, hozzáfűzve: valamennyi magyar miniszterelnökéhez jobban illik az utóbbi.
  
A német konzervatív újság annak a nézetnek adott hangot, hogy Orbánnak “Fidesz módra” folytatnia kell Bajnai pénzügyi és gazdasági konszolidációs irányvonalát, ezt várja tőle az Európai Bizottság, és ezt várják a beruházók is. Egyidejűleg ugyanakkor “kézben kell tartania” annak a lakosságnak a hangulatát, amely nemcsak nyögött, hanem ténylegesen szenvedett a konszolidációs irányvonal következményeként. Hefty szerint olyan “mutatványról” van szó, amely 1990 óta végső soron valamennyi kormány vesztét okozta, beleértve Orbán első kormányát is.
  
Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerkesztőségi cikkében a Jobbik szereplése kapcsán a múlt “kísérteteiről” beszélt.  Az újság szerint amikor az egykori keleti tömb népei leszámoltak a kommunizmussal, nagy volt a remény, hogy a nyugati mintájú demokrácia  ezekben az országokban is megveti a lábát. Ez a remény azonban meghiúsult – vélte a lap, amely szerint a régmúlt történelme újra felütötte a fejét, “démonokat” hozva magával. Ennek kapcsán említette a “szélsőjobboldali és antiszemita” Jobbikot, amely  – mint emlékeztetett –  az ország harmadik legerősebb politikai pártja lett.
  

A konzervatív újság szerint a kormányzó szociáldemokraták veresége normálisnak számít egy demokráciában.  Az azonban aggodalomra ad okot, hogy a magyarok több mint kétharmada olyan pártokra szavazott, amelyek a jobboldali populizmussal legalábbis kacérkodnak, vagy pedig nyíltan reakciósak. A Die Welt szerint nem csupán a gazdasági válság az oka annak, hogy a múlt szelleme Magyarországon visszatért a politika színpadára. “Az agresszív önsajnálat propagandája” ugyancsak oka annak, hogy az elmúlt vasárnap fekete nap volt a kisebbségek, köztük a romák számára  – hangoztatta szerkesztőségi cikkében a lap, leszögezve: “Európa csak remélni tudja, hogy az új miniszterelnök, Orbán Viktor számára a szélsőjobboldal választási sikere figyelmeztetés lesz. Ezekkel a szellemekkel – amelyeket ő is előhívott – most egyértelműen le kell számolnia” – hangoztatta a lap.
   
A Die Welt interjút közölt Morvai Krisztinával, a Jobbik európai parlamenti képviselőjével. Pártja – fejtette ki Morvai – “nem feltétlenül” van Magyarországnak az Európai Unióból történő kilépése mellett. De elutasítja egy “európai birodalom” létrehozását – fogalmazott a Jobbik képviselője, hangoztatva: a Jobbik ellenzi, hogy a nemzetállamokat “megfosszák” döntési jogköreiktől, és azokat az Európai Unió intézményeire ruházzák át. Morvai szerint nincs semmilyen ellenőrzés az Európai Bizottság felett, ami “szörnyű és antidemokratikus”. “Ha a legrosszabb bekövetkezik, és a földvásárlással kapcsolatos, 2011-ben lejáró moratóriumot nem sikerül újratárgyalni, Magyarországnak ki kell lépnie az Európai Unióból” – vélte a Jobbik képviselője, aki szerint az EU-nak nagyobb szüksége van Magyarországra, mint Magyarországnak az unióra.
  

Magyarország jelenleg egyszerre éli meg a hagyományos baloldal háttérbe szorulását, a jobboldal hegemonikus térhódítását, illetve egy rasszista párt, valamint “zöld szósszal fűszerezett” újbaloldal képviselte alternatívák színre lépését – írja  a La Libre Belgique című belga napilap. Ekképpen nézve “Magyarország végső soron nagyon hasonlít más európai uniós országokhoz”.

A  Süddeutsche Zeitung a választások kapcsán Konrád György írót kérdezte. A német liberális újságnak Konrád a többi között úgy vélekedett, hogy a magyar politika legfontosabb “játékosai” a jövőben a Jobbik és a Fidesz lesznek. “A baloldal és a liberálisok elvesztették a játszmát” – vélekedett a Németországban nagy elismertségnek örvendő író.
  
Konrád szerint a Jobbik legerősebb bázisát a diákság jelenti. Természetesen vannak a táboron belül “zavaros fejűek” is, de  szimpatizánsainak többsége diák – vélekedett az író, nem zárva ki, hogy ez a szélsőjobboldali erő egy “értelmiségi elitet” hozhat létre – “nem úgy, mint annak idején a nyilaskeresztesek”.
  
Egész összeállítást szentelt a magyar választásoknak, de elsősorban a Jobbik szereplésének a baloldali Berliner Zeitung. A válság által sújtott Magyarországon radikális jobbratolódás következett be – emelte ki az újság, hangoztatva, hogy a Jobbik  mindenekelőtt a roma kisebbség elleni uszítással lett az ország harmadik legerősebb politikai pártja. Az újság portrét közölt Orbán Viktorról, a többi között hangoztatva: “noha hangja az utóbbi időben kissé mérsékeltebbé  vált, pozíciója saját pártjának soraiban teljes mértékben vitathatatlan”, és többségi támogatottsága a lakosság körében stabil.

“Ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében”

A magyarországi választásokról az orosz sajtóban kedden megjelent kommentárok egybehangzóan azt emelik ki, hogy a parlamentbe bevonult a szélsőjobboldal, s hogy az eddig kormányzó szocialisták súlyos vereségében jelentős szerepük volt a gazdasági problémáknak.

Orbán Viktor erős hatalma nagy problémát jelent Szlovákia számára – írja a Pravda című független szlovák napilap kedden. A lap szerint Szlovákiának ezzel összefüggésben háromféle problémával kell megküzdenie. Az elsőt a magyar politikusok már jól ismert, meghívás nélküli látogatásai fogják jelenteni, amelyek tulajdonképpen provokációk. A második problémát a szlovákiai magyar kisebbség fogja alkotni, a harmadikat pedig a magyarországi szélsőségesség szlovákiai terjeszkedése fogja jelenteni.

A Kommerszant című lap “Magyarország a bűnösöket jobboldaliakra váltotta fel” címmel, “A parlamenti választások az euroszkeptikusok és a nacionalisták példátlan sikerét hozták” alcímmel közölt írásában rámutatott: “a kormányzó koalíció megsemmisítő vereséget szenvedett, a konzervatív Fidesz húsz év óta először a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, s a parlamentben először jut képviselethez az európai integráció ellen fellépő, radikális-nacionalista Jobbik – ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében”.
  
Fjodor Lukjanov szakértőket idézve azt írta: “A jobboldal elsöprő győzelme komoly figyelmeztetés Brüsszelnek, hiszen a magyar Parlamentbe olyan erők kerülnek, amelyek szembehelyezkednek az európai integráció további elmélyítésével, radikálisan növelni akarják a multinacionális cégek által fizetendő adókat, nem szándékoznak visszafizetni a Nemzetközi Valutaalap hiteleit, és vissza akarják venni a privatizáció során eladott állami javakat”.
  
A tudósító úgy vélte: “Moszkva számára a magyar politikai Olimposzon végbemenő változások valószínűleg nem hoznak komoly kellemetlenségeket. Az orosz-magyar kapcsolatok felfelé ívelnek, a két ország hatalmas közös projekteken dolgozik, például a Déli Áramlat (gázvezetéken) és a paksi atomerőmű korszerűsítésének tervein, a záhonyi logisztikai központ építésén, s magyar vállalatok számos oroszországi építési projektben vesznek részt.”
  
A Kommerszant szerint a Fidesz már a választások előtt megkezdte a párbeszédet Moszkvával. Szentpéterváron nem hivatalos találkozóra került sor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő között, és a magyar külügyminisztérium élére jelölt Martonyi János a minap egy interjúban kijelentette: “Geopolitikai és energetikai téren függünk Oroszországtól, ezért egyenes és világos kapcsolatokat szeretnénk”. A cikk emlékeztetett rá, hogy a kormányzó koalíció még a választások előtt széthullott, a szocialisták szavazati aránya 20 év óta először volt ilyen alacsony, a liberálisok most első ízben nem jutottak be a parlamentbe. “A választások megmutatták, hogy a világválság miatt is növekvő elégedetlenség … kritikus tömege a tiltakozó hangulat példátlan fokozódásához vezetett. Az ország tavaly háború utáni történelmének legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságát élte át… Előzőleg sokáig adósságból élt, a költségvetés nem csekély hiányát az állami tulajdon privatizálásából és állampapírok nemzetközi piacon való kibocsátásából fedezte, mígnem 2008 őszén a magyar állampapírok az ígért magas hozam ellenére már senkinek nem kellettek” – írta a lap.
  
“A magyarországi válság azonban nem korlátozódik a gazdaságra és a pénzügyekre. Válságban van a lakosság bizalma a hatalom alapvető intézményei, az Európai Unió és maga a kapitalizmus alapjai iránt. A magyarok nagy reményeket fűztek az EU-csatlakozáshoz, de ezek a remények nem teljesültek. Ma a lakosság 50 százaléka úgy látja, hogy az uniós tagság semmit nem nyújt, és az európai parlamenti választásokon az euroszkeptikusokra szavaz, akik meg akarják akadályozni az integráció további elmélyítését” – írta a tudósító.
  
A Vedomosztyi című tekintélyes üzleti lap “Jobboldali menet Európába” című cikkében emlékeztetett rá: Magyarország az EU-ban a válságot leginkább megszenvedő országok között van, így a választók több más állam után itt is a változásra szavaztak. “A jobboldal népszerűségének növekedését a szocialistákkal való erős elégedetlenség idézte elő, a kormányellenes megmozdulások szinte négy éven át tartottak, az utcai tiltakozásokat a nacionalisták vezették” – idézte a lap Ljubov Siselinát, az orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetének munkatársát. A cikk emlékeztetett rá, hogy tavaly Magyarország az EU-államok közül elsőként kapott közel 20 milliárd dolláros válságsegélyt a Nemzetközi Valutaalaptól, de a munkanélküliség és az infláció magas – az utóbbi az unióban a legmagasabb.
  
A cikk a The Daily Telegraph című brit lapot idézve megemlítette, hogy zsidó szervezetek elítélték a választás eredményét, és rámutattak a szélsőjobb nyíltan antiszemita politikájára. A cikk felidézte, hogy a nacionalisták népszerűségének növekedését már tavaly regisztrálták Európában, amikor Hollandiában a parlamenti, Franciaországban a közigazgatási választásokon jól szerepeltek. Végül a lap Szergej Fjodorovot, a Tudományos Akadémia Európa Intézetének munkatársát idézte, aki a nacionalista és konzervatív hangulat fokozódását azzal magyarázta, hogy a válság körülményei között a hagyományos politikai erők elvesztették népszerűségüket. A társadalom így reagált az erkölcs hanyatlására.