Raoul Wallenberg tovább élt, mint jelentették
Egy orosz archívumból előkerült eddig nem ismert információ arra utal, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II. világháború idején, még életben volt, miután szovjet források azt jelentettek: meghalt egy moszkvai börtönben.
A svéd diplomatáról [1] csütörtökön amerikai kutatók és egy svéd folyóirat újonnan előkerült információt hoztak nyilvánosságra: életben volt hat nappal később a szovjet börtönben. Ez azt jelentheti, hogy újranyitják Wallenberg ügyét, vélekedett Ove Bring, a stockholmi nemzetvédelmi egyetem nemzetközi jogi professzora. “Minden, amit korábban tudtunk, most a feje tetejére állt. Újra ki kell vizsgálni az ügyet. Hisz így még később is életben lehetett. Vajon egy héttel vagy 10 évvel élt tovább? Hirtelen mindez nyitott kérdéssé vált” – mondta.
Wallenberget 1945 januárjában tartóztatta le a szovjet hadsereg Budapesten, a diplomata további sorsa a világháború nagy rejtélyei közé tartozik. Orosz jelentések szerint 1947. július 17-én kivégezték, de hiteles halotti bizonyítványa csakúgy, mint földi maradványai soha nem kerültek elő. Tanúk évekkel később börtönökben és munkatáborokban vélték látni, ezeket a beszámolókat ugyanakkor nem sikerült megerősíteni.
Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) archívuma azt állítja: egy 7-es számúként emlegetett rab – akit Wallenberg állítólagos halála után hat nappal hallgattak ki – nagy valószínűséggel a svéd diplomata volt. Az FSZB tavaly novemberben közölte az információt Susanne Berger és Vadim Birstein kutatókkal, annak a csoportnak két tagjával, amely tíz éven át nyomozta Raoul Wallenberg eltűnését a kilencvenes években. A szakemberek minderről levélben értesítették a diplomata családját, a levelet csütörtökön hozták nyilvánosságra és a svéd Fokus magazin is beszámolt a fejleményekről.
“Az információt még így is alapos ellenőrzés révén kell megerősíteni” – fogalmazott Berger. “De ha megerősítést nyer, ez a hír a legérdekesebb, amely az utóbbi ötven évben orosz archívumokból előkerült” – tette hozzá. Szerinte az oroszok következtetését a körülmények erős bizonyító ereje támasztja alá.
Raoul Wallenberg, a Budapesten 1944 júliusától szolgálatot teljesítő követ 20 ezer zsidó náci koncentrációs táborokba történő deportálását akadályozta meg. Emellett lebeszélte a német tiszteket arról, hogy felszámolják a budapesti gettót. A náci terv 70 ezer zsidó lemészárlásával fenyegetett. A diplomatát magyar sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt a szovjetek mindennemű magyarázat nélkül tartóztatták le.
A svéd külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint csak azután lép az ügyben, hogy megismeri az új részleteket. Wallenberg sorsa kényes része a svéd-orosz kapcsolatoknak, hírek szerint Medvegyev orosz elnök novemberi stockholmi látogatásán újfent szóba került az ügy.