Büntethetővé vált a holokauszttagadás

Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.
 

 

Sólyom László köztársaság elnök szerdán aláírta a holokauszt tagadásának büntethetőségéről szóló törvény módosítását, mert szerinte a jogszabály nem alkotmányellenes, közölte a döntés indoklását Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI-vel.

Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában.

Kumin Ferenc elmondta azt is, Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.

A parlament február végén fogadta el az erről szóló módosítást. A büntető törvénykönyv szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A februárban elfogadott javaslatot Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtotta be. 197 képviselő igennel, 1 nemmel szavazott és 144-en tartózkodtak. Az arányokból az derül ki, hogy a törvénymódosítást az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták, az egyetlen nemmel szavazó az SZDSZ-frakcióból kilépett Gulyás József volt, míg a fideszesek tartózkodtak.

A köztársasági elnöknek három lehetősége volt: vagy aláírásával a Btk. módosítása törvényi erőre emelkedik, vagy ha kifogása merül fel, akkor vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, és előzetes normakontrollt kér a testülettől, vagy pedig észrevételeinek megtételével a törvényt visszaküldi a parlamentnek. Utóbbi esetben már csak az áprilisban megválasztandó képviselők dönthettek volna a törvény sorsáról. Az aláírás így azt jelenti, hogy a törvény a kihirdetéstől számított 30 nappal válik hatályossá, azaz áprilistól büntethető a holokauszttagadás.

Előzetesen arra lehetett számítani, hogy a jogszabály nem feltétlenül állja ki az alkotmányosság próbáját, ahogy a korábbi, holokauszttagadás büntethetőségéről szóló próbálkozásokból sem lett még hatályos törvény. Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint a legnagyobb problémát a mostani törvény szövege kikerülte. Korábban ugyanis általában, mindenféle csoport méltóságát ért sérelemről szóló törvények készültek, kollektív emberi méltóság pedig nem létezik, így az eddigi változatok nem állták ki az alkotmányosság próbáját. Mesterházy mostani javaslata azonban már kifejezetten csak a holokauszt áldozatának méltóságáról beszél.

A megfogalmazás azonban így sem egyértelmű, kérdéses, hogy hol húzódik a személyes méltóság határa, hogy kit lehet a holokauszt áldozatának tekinteni. Így például nem világos, hogy a második vagy harmadik generáció is annak számít-e. A nagy nyilvánosság meghatározása is megítélés kérdése, hiszen egy Hősök terén elhangzott beszéd, vagy akár egy blogposzthoz fűzött komment is számíthat annak. Ezekre pedig a javaslat indoklása sem ad választ.

Simon Éva szerint egy másik alkotmányos aggály is felmerül, a tartalomsemlegesség. A tartalmi alapú tilalom számos problémát vet fel. “Nem tudnánk mit kezdeni a kódolt beszéddel” – mondta Simon Éva. Ráadásul a szöveget kontextusában kéne vizsgálni, “a hatását kell nézni”. A tartalomsemlegesség elvének pedig Mesterházy javaslata sem felel meg.

Probléma még a tartalmi szabályozással, hogy folyamatosan bővíthető, beindíthatja a népirtásinflációt. Franciaországban például a holokauszt tagadása mellett tilos az örmény és a ruandai népirtás tagadása, valamint a kommunizmus bűneinek tagadását is büntetik. Ez Magyarországon is várható, a Fidesz hatalomra kerülése után beemelheti a kommunista tömeggyilkosságok tagadásának tilalmát is, Répássy Róbert már Mesterházy javaslatára is nyújtott be erről módosítót, ezt a parlament azonban visszadobta.