Német uralom a héber nyelven
Amikor egy izraeli felébred egy sötét reggelen, első dolga, hogy megnyomja a Schaltert (villanykapcsoló), majd reggeli gyanánt egy Biss (falat) pirítóst leöblítsen egy Schluck (korty) kávéval. A héber nyelven beszélők több száz német jövevényszót használnak nap mint nap.
Ha a fent említett izraeli történetesen autóval megy munkába a reggeli kávé után, minden bizonnyal használni fogja út közben a Winkert (index) és a Wischert (ablaktörlő). Ha pedig délután kedve kerekedne egy kis fagyizásra, valószínűleg megkérdezné a barátját, kér-e ő is egy Lecket (nyalintás). Ez a néhány példa jól érzékelteti, mennyi német szó van mindennapi használatban a héber nyelvben – köszönhetően azoknak az emigránsoknak, akik német nyelvterületről érkeztek Izraelbe a múlt század folyamán. Az építészeti és műszaki szókincs például szinte egy az egyben a német nyelvből származik.
Különbség van azonban a német eredetű jövevényszavak és azon kifejezések között, amik a jiddisből találták meg az útjukat a héber nyelvbe – mutat rá Ruvik Rosenthal nyelvész és újságíró a Haaretz. A jiddis voltaképpen a középkori német dialektusok és a héber fúziója – magyarázza a professzor –, amely más szláv nyelvekből is merített, jól tükrözvén így a zsidó diaszpóra európai mozgását. A németből származó szavak a bevándorlóknak főként azzal a hullámával érkeztek Izraelbe, amelyik a harmincas években a náci Németország elől menekült el.
Egy izraeli villanyszerelő például biztosan gyakran emlegeti munkája során az Erdungot és a Kurzschlusst (földelés és rövidzárlat), s egy németnek ahhoz sem lenne szüksége szótárra, hogy megértse, mit beszél egy izraeli autószerelő. Ezekben a szaknyelvekben csaknem minden kifejezés ismerősen csenghet a német fülnek. Még az Izraelben élő arab autószerelők is használnak olyan szavakat, mint Kupplung (kuplung) és Kugellager (golyóscsapágy).
A nyelvész szerint a legtöbb izraeli nincs tudatában annak, hogy a mindennapos használatban lévő héber szavak közül mennyi német eredetű. Pedig még a @ jel is tőlük érkezett: egy német mérnök a hatvanas években azért keresztelte az e-mail címek fontos karakterét Strudel (rétes) névre, mert az emlékeztette őt a hagyományos bécsi édességre. A héber nyelvben összesen 300 szó német gyökerű, és több száz másik van használatban, amit a jiddisből vettek át.
Egy évszázaddal ezelőtt a német olyan domináns volt a tudományokban, hogy majdhogynem a „nyelvek háborúját” idézte elő a volt palesztin területeken élő zsidók körében. 1913-ban például a németet nyilvánították hivatalos nyelvvé abban a műszaki szakközépiskolában, amit az emigránsok gyerekeinek állítottak fel Palesztinában. Ez nagy felzúdulást váltott ki azokból, akik úgy gondolták, a zsidó embernek héberül kell beszélnie, így az iskola külső nyomásra kénytelen volt végül héber nyelven tanítani a műszaki tárgyakat – még ha a bibliai nyelv meglehetősen korlátozott volt is technikai szakszavak terén.
