Börtönt kaptak a kárpótlási csalók

Megszületett az első jogerős ítélet a roma kárpótlások ügyében. A győri ítélőtábla másodfokon öt év börtönre ítélte a pankaszi cigány kisebbségi önkormányzat volt vezetőjét csalás és közokirat-hamisítás miatt. Társát bűnsegédként két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
 

 

Az osztrák kormány egyszeri pénzjuttatásban részesítette azokat, akik a nemzetiszocialista rendszer idején az Osztrák Köztársaság területére deportáltak és ott rabszolga- vagy kényszermunkára köteleztek.
 
A kárpótlásokat az Osztrák Megbékélési Alap nyújtott a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) közreműködésével. A vád szerint a most elítélt két férfi haszonszerzés céljával, hamis adatokat tartalmazó igényléseket nyújtott be.

Horváth Józsefet, a pankaszi cigány kisebbségi önkormányzat korábbi elnökét első fokon három és fél év börtönre ítélték és vele szemben 1,3 millió forint értékben vagyonelkobzást rendeltek el. A csütörtöki ítélettel a börtönbüntetést öt évre emelték.

Társa, Huszár János korábban felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és 2,9 millió forint értékű vagyonelkobzásra ítélték. Most ezt két év letöltendő szabadságvesztésre módosították.

A másodfokú eljárás során egyébként mindketten azzal védekeztek, hogy ők csak segíteni akartak az embereken és nekik nem volt kötelességük, ellenőrizni a benyújtott igénylések jogosságát, csak pecséttel ellátva továbbítaniuk kellett a MAZSÖK-nek.

Jogtalan kifizetések miatt egyébként az országban több helyen is folyik eljárás, de jogerős ítélet ez idáig még sehol sem született.