Orrunk és hazánk
Mindenkinek joga van félni, otthon maradni és lemondani arról, hogy szabad polgárként Magyarország szabad ege alatt, szabadon ünnepelje a magyar szabadság ünnepét. Mindenkinek joga van hozzá, de senkinek nem helyes ezt tanácsolni.
Márpedig a Mazsihisz nevében Feldmájer Péter a zsidó származású magyaroknak ezt javasolja. Rossz javaslat. Én mint magyar zsidó biztosan nem fogadom meg. Az is biztos, hogy nem megyek el bárhová. Nem leszek ott például délután két órakor a Belváros szívében, a Vörösmarty téren, ahol a Belvárost a Fidesszel közös frakciót alkotva vezető Jobbik nagygyűlésén a (Fidesz támogatásával is megválasztott) kerepesi polgármester, Franka Tibor mond beszédet. Az a Franka Tibor, akitől tudjuk, hogy csöpög az orrunk, a fülünk lejjebb van, mint az orrcimpánk, csámpásak vagyunk, ezért aztán “nagyon meg lehet ismerni” minket. “Mi, magyarok, nem ilyenek vagyunk”, vélekedett a Jobbik szónoka 2001-ben az MDF budakalászi rendezvényén, akkoriban tehát, amikor, a Fidesz európai parlamenti képviselői szerint “nem voltak Magyarországon antiszemita megnyilvánulások”.
Nem azért leszek máshol, mert tartok tőle, hogy fitos bőrfejűek csámpásnak találnak, és vértől csöpögő orrot varázsolnak a fülem fölé, hanem azért, mert a magyar szabadság ünnepén nincs dolgom a magyar szabadság ellenségeivel. A Jobbik másik szónoka a Horthy Miklós Történelmi Társaság elnöke lesz. A Jobbik által kiemelten tisztelt és önmagát antiszemitának valló Horthy Miklós uralkodásának évtizedeiben egyszerű hétköznapokon is megesett, hogy zsidónak vélt járókelőket pusztán e vélekedés miatt összevertek a pesti utcán. De nem kell hisztériázni, ma semelyik napon nem fenyegetik a zsidó származású magyarokat olyan veszélyek, mint a kormányzó Magyarországán bármelyik napon. Sok ismerősöm kíváncsiskodott rendszeresen a Kossuth téren ősszel frankaoid csoportok körül, egyiknek sem lett semmi baja.
Nagyon reméljük, hogy március 15-én semmiféle összecsapás nem lesz. De ha mégis, az egészen biztosan nem a zsidó származású magyarok és az antiszemiták összecsapása lesz. Ma Magyarországon egy zsidó nincs nagyobb veszélyben, mint bárki más. Azért sincs, mert mindenki lehet zsidó, aki más. Más, mint amilyennek Franka a magyarokat képzeli. Ahol van egy politikai tábor, amely a nemzettel azonosítja magát, ott per definitionem mindenki nemzetidegen, aki nem közéjük tartozik. A nemzetidegen fedőneve zsidó, a zsidó fedőneve nemzetidegen. Minden nemzetidegent ugyanakkora veszély fenyeget, akár zsidó, akár nem. De ez a veszély nem fizikai jellegű.
Feldmájer úr tehát bízvást javasolhatná a nem zsidó származású magyaroknak is ugyanazt, amit a zsidó származásúaknak. Éppoly rosszul tenné.
A nemzet akkor szabad, ha különböző származású és politikai fölfogású emberek szabadon élhetnek benne. A nemzet kisajátítói, a nemzeti ünnep kisajátítói a nemzet szabadságának ellenségei. Velük szemben állnak és ünnepelnek a szabadság hívei. Az ünnepből akkora rész lesz a szabadság híveié, amekkorát kitöltenek. Ebből a részből veszi ki magát, aki otthon marad.
Révész Sándor
(Forrás: www.nol.hu)