Heródes építette Cesareát
Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
Cesarea, héberesen Készária föníciai kikötőként kezdte karrierjét i. e. 539–332 körül. Akkoriban még Sztraton tornyaként tisztelték, de a továbbiakban valószínűleg teljesen feledésbe merült volna, partját lesikálja a tenger, épületeit meg belepi a homok, ha Nagy Heródes a korabeli világ egyik legjelentősebb városává nem fejleszti Jézus idején.
A romok és a mellette felhúzott modern izraeli villanegyed félúton van Tel-Aviv és Haifa közt, autóval a tengerparti úton Hadera után következik a leágazás. Vonattal is oda lehet jutni viszonylag egyszerűen. Tel-Avivból csúcsidőben félóránként, általában óránként indul a kényelmes, tiszta és légkondicionált szerelvény 23 sékelért. Cesareába érve legjobb, ha betartjuk az időrendet: induljunk az ókorból, a partnál található romoktól. A Hasmóneus királyság idején két generáción át nem túl fontos zsidó városka volt errefelé, amely leginkább hajóépítő iparából élt, de i. e. 63-ban ideérkeztek a római megszállók, és valódi virágzásnak indult a település. I. e. 22-ben Nagy Heródes belevágott a már-már megalomán építkezésekbe, majd a megaberuházást a római uralkodó iránti hódolatból Cesareának nevezte el.
Mélytengeri kikötő, raktárak, piacok, utak, fürdők, templomok, amfi teátrum őrzik Heródes és római ura emlékét. Bizánc alatt is virágzó kereskedőváros maradt a vidéken, amely az arab kalifátusba is átmentette magát. A keresztesek viszont sokat ártottak a helyi kereskedőknek, mígnem IX. Szent Lajos 1251-ben elfoglalta és magas falakkal vette körül a települést, illetve annak maradványait. A rövid újjáéledés után viszont jöttek a török szultán csapatai, és mindent leromboltak.
1884-ben kelt ismét életre a vidék, ugyanis a balkáni háborúk elől idemenekült bosnyákok, muzulmán menekültek halászfalut építettek a romokon. 1945-ben 960 bosnyák élt ezen a partvidéken, de 1948-ban egy részük önként elmenekült, a többieket pedig a bevonuló izraeli hadsereg űzte el, majd lerombolták településüket. 1940-ben szomszédságukban kibucot alapítottak főként Németországból idemenekült zsidók Szdot Jam néven. Itt élt Szenes Anikó a brit hadseregbe történt bevonulása előtt. Őt ejtőernyővel ledobták Jugoszlávia fölött, és Magyarországon megkínozták, majd kivégezték.
A kibuc a mai napig létezik. Fő bevételi forrásuk rég nem a mezőgazdaság vagy az ipar, hanem a tengerpartra érkező turisták. Két múzeumocska várja szerény öszszeg fejében a kibucban a látogatókat: az egyik Hanna, alias Anikó Szenes rövid életét mutatja be, a másikba pedig a környéken talált régészeti emlékeket zsúfolták be, de szombaton mindkettő zárva tart.
A szomszédos középkori erőd viszont mindig várja a turistákat, s érdemes felkeresni, mert a keresztesek építménye éppen olyan, mint a mesékben, egykor még vizesárok is körülvette. Mellette van a modern Cesarea, egy mintegy 4500 lakosú villanegyed, Izrael egyik leggazdagabb települése. Itt van háza többek közt Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek is. (Ki tudja, miből vette?)
Izgalmas ellenpont a szomszédos arab falu, Dzsiszr Azarka, Izrael egyik legszegényebb és legkevesebb érettségizett polgárt felmutató települése, ahol kb. 12 ezren élnek. Őket nem űzték el 1948-ban a zsidó állam megalakulásakor, ugyanis a szomszédos mezőgazdasági települések, Zihron Jakov és Binjamina lakói ezt megakadályozták, ugyanis továbbra is szükségük volt az olcsó mezőgazdaságimunkaerőre. Cesarea és Dzsiszr Azarka közé néhány éve 160 méter hosszan a tengerparton földfalat emeltettek a villaváros lakói. Mint mondták, akusztikai okokból kifolyólag, vagyis hát elegük volt a müezzin imára hívásából, de a muzulmán településen a 4-5 méter magas választóvonalat rasszista falnak tekintik.
Itt teljesen összenőtt az évezredesmúlt és a jelen.Az ókori romok, az egykori amfiteátrum maradványai az utóbbi évtizedekben új életre keltek, sőt Izraelben manapság készáriában mérik a sikert. Aszerint osztályozzák a könnyűzenei előadóművészeket, hogy képesek-e, s ha igen, hányszor képesek megtölteni a nyáron 3757 ülőhellyel szabadtéri koncertteremként működő egykori amfiteátrumot, amit szintén érdemes felkeresni egy esti koncert végett, napunk befejezésekor.
