Izrael az EU-ba tart
Larnaca mindössze harmincöt percnyi repülőútra van Tel-Avivtól. Avigdor Liberman szerint a Ciprushoz való földrajzi közelség is azt jelzi, hogy Izrael Európához tartozik. – Európai értékeket valló ország és a Közel-Kelet egyetlen demokráciája vagyunk, magas nemzeti jövedelemmel és életszínvonallal – hangoztatta lapunknak a zsidó állam Budapesten tárgyaló külügyminisztere és kormányfőhelyettese.
Avigdor Liberman külügyminisztert aggasztja a Jobbik előretörése
Az egykori Szovjetunióban, a moldáviai Chisinauban született ötvenegy éves politikus pártja, az elsősorban az orosz ajkú bevándorlókat képviselő Otthonunk Izrael alapítója és egyben elnöke. Úgy véli: Izraelnek mindenképpen az Európai Unió teljes jogú tagjává kell válnia. Időhatárokat nem kívánt megnevezni, mint mondta, türelmesek. Tisztában vannak azzal, hogy a jelenleg huszonhét tagállamot tömörítő integrációnak először saját belső strukturálisműködési problémáit kel megoldania.
A nacionalista-szélsőséges nézeteiről ismert Liberman háromnapos látogatásra érkezett Budapestre. Magyar kollégája, Balázs Péter mellett találkozik Bajnai Gordon miniszterelnökkel, Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, zsidó vezetőkkel, valamint részt vett az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 65. évfordulója alkalmából rendezett holokauszt-emléknapon.
Lapunk kérdésére Liberman úgy fogalmazott: nem hagyhatják szó nélkül az antiszemita, a holokausztot tagadó nézetek európai térnyerését. A szerinte új minőségi szakaszt jelentő trendhez sorolta a Jobbik szintén aggodalommal figyelt előretörését is. Majd annak a reményének adott hangot, hogy a következő magyar törvényhozás olyan törvényeket hoz, amelyekkel eredményesebben lehet fellépni a gyűlöletkeltő, uszító és a holokausztot is tagadó megnyilvánulások ellen. Az antiszemitizmussal szemben persze igazán hatékony eszköz a felnövő generációk oktatása – mondta, hozzátéve: fontos megemlékezni a második világháborúban elpusztított-meggyilkolt 600 000 magyar zsidóról, és arról, hogy ez milyen hatalmas veszteséget jelentett a magyar gazdaságnak és kultúrának.
A Közel-Keletre térve az 1978-ban Izraelbe kivándorolt Liberman rendíthetetlenül azt hangoztatta, hogy a két állami megoldás nem országán múlik. Hosszan sorolta, hogy a múltban mennyi engedmény tettek, hány megállapodást írtak alá, s minden erőfeszítés bukásáért a palesztinokat tette felelőssé. A „nemzeti büszkeségre” építő keményvonalas külpolitika szószólója szerint a nemzetközi közösség hibát követ el azzal, hogy megpróbálja a békét ráerőltetni, úgymond „kiróni” az érintett felekre. – A sorrendet nem szabad felcserélni. Először a biztonságról, azután a gazdasági fejlődésről kell gondoskodni, és ezek után jöhet egy átfogó békemegállapodás – fejtegette. Hozzátette, Magyarországtól, úgyis mint az EU jövendő soros elnökétől előítéletek nélküli, kiegyensúlyozott megközelítést vár. Elmesélte, hogy a külügyminiszteri poszton eltöltött kilenc hónap egy jottányit sem változtatott nézetein. Éppen ellenkezőleg, ő változtatott a tárcán.
Iránról azt mondta, hogy az atomhatalmi ambíciókat dédelgető Teherán az egész nemzetközi közösségre jelent komoly veszélyt, és egy iráni atombomba beláthatatlan következményekkel járó fegyverkezési versenyt indítana a Közel-Keleten. Szavai szerint Izrael egymaga nem hajlandó felvállalni e globális probléma kezelését.
– Mi erősek vagyunk, megvédjük magunkat – mondta, többször említve, hogy Irán élén olyan államfő áll, aki tagadja a holokausztot, Izraelt pedig legszívesebben letörölné a térképről. Liberman úgy gondolja, hogy egységes nemzetközi fellépéssel és kemény gazdasági szankciókkal, például az iráni bankrendszer pénzügyi elszigetelésével „megfojtható” a totalitáriusnak nevezett teheráni rezsim.
