Gyurcsány a Timesnak: Orbán a vidéki Elvis

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Miniszterelnök úr, Ön azt állítja, hogy modernizálni szeretné Magyarországot, ugyanakkor egész Kelet-Európában a reformkísérletek bajt okoztak: instabil kormányok, utcai tüntetések, a szélsőjobb előretörése. Kormányozhatatlanná válik a régió?

	Gyurcsány Ferenc

Az Európai Unióban három különböző országcsoportot

különböztethetünk meg. Az egyik a bátor modernizálóké, mint amilyen Finnország, Dánia és Nagy-Britannia, amelyek erősen átalakítják gazdaságukat. A másik csoportba tartoznak olyan országok, mint Franciaország, Németország és Olaszország, amelyek tisztában vannak vele, hogy választ kell adniuk a globalizáció kihívásaira, de kérdéses számukra, hogy hogyan. Ők a bátortalan modernizálók. A harmadik csoport Lengyelországtól a Balkánig terjed. Ezeknek az országoknak sok szempontból hasonló a szociális és történelmi hátterük. Az alapvető kérdést egyelőre nem döntötték el: progresszív modernizációs politikát folytatnak, vagy a radikális nacionalizmus elszigeteltségét választják.

A múlt hétvégén Ön átvette a szocialista párt elnöki tisztét. Úgy véli, mostantól bátrabb lehet?

Több lehetőségem van a sikeres kormányzásra és minden bizonnyal nagyobb a felelősségem is. A szocialista párton belül van támogatása a modernizációnak. Ugyanakkor azt is látom, hogy Magyarországon a progresszív nemzeti nézőpont ellentéte a radikális nacionalista megközelítés.

Valójában mennyire erős Ön? Nem a gyengeség, vagy akár a zsarolás jele volt az, hogy a lemondásával fenyegetett, ha nem kap 75 százalékos támogatottságot a kongresszuson?

Éppen ellenkezőleg, azt bátorítottam, hogy ha van valamilyen kisebbségi alternatíva, akkor azzal álljanak elő. Elegendő lett volna az ellenfeleimnek, ha minden negyedik szavazatot maguk mellé állítják, akkor egyszerre cserélhettek volna kormányfőt és pártelnököt.

Milyen hatása van a demokráciára és a demokratikus intézményekre annak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz politikusai minden alkalommal kivonulnak a parlamenti ülésteremből, amikor Ön szólásra emelkedik?

Ez sérti a népfelség elvét és a parlamentet. Ez nem csak engem, mint miniszterelnököt érint, hanem a köztársaság intézményeit is. Próbálok úgy tenni, mintha nem venném észre, hogy nincsenek ott és teszem a dolgom.

A Parlament környéke négy hónapja le van zárva, ami elidegeníti az Országgyűlést az emberektől.

Ha jól emlékszem a német Bundestagot, az osztrák és a brit parlamentet is körülveszik, ha valaki tüntetni szeretne. A brit parlament körül kerítés van. A parlament biztonsága veszély idején nem politikai kérdés. A politikai kérdés az, hogy ezek a korlátozások arányosak-e a fenyegetéssel és milyen jogi alapjuk van.

Ez az erőd-jelleg nem kelti azt a benyomást, hogy Ön védekezésre kényszerül és nem jut el az emberekhez?

Két lehetőség van. Az első, hogy én, miniszterelnökként, felelősséget vállalok azért a döntésért, hogy legyen-e kordon, mikor vessenek be vízágyút, vagy mikor ne tegyenek semmit. A másik álláspont az az, hogy van egy országos rendőrkapitány, akinek az a dolga, hogy döntsön. Az ombudsmanok a múlt héten meglátogatták a Nemzetbiztonsági Hivatalt és utána azt mondták, hogy a titkosszolgálatoktól kapott adatok (a politikai fenyegetésekről – The Times) valósak és pontosak voltak.

Számottevő rendőri erőszak volt a tavaly őszi tüntetések idején. Hogyan kívánja ellenőrizni a rendőrséget a következő esetleges forrpont idején, a március 15-i ünnepek alatt?

A rendőrök egyértelmű utasításokat kaptak az országos rendőrfőkapitánytól, hogy kötelező viselniük az azonosító számukat. A belső eljárásokat és szabályokat megváltoztatták. A rendőrök már letéphetetlen, felvarrt jelvényt viselnek.

A reformerek Európa-szerte megpróbálják központosítani a hatalmat. Az Ön kritikusai azt állítják, hogy Ön is központosít és túlságosan arrogáns.

Tudna erre példát mondani?

Nem, de a szocialista párton belüli kritikusai azt mondják, hogy Ön nem bátorítja a vitákat, hogy egyetlen hajó van és mindenkinek a fedélzeten kell lennie.

Én különleges fajta politikus vagyok. Azt mondom és írom, amit gondolok. Tanulmányokat és könyveket írok. Ismerem annyira a szocialista párt vezetését, hogy tudjam: nem kérik az engedélyemet ahhoz, hogy publikálják a tőlem eltérő véleményüket. Hetente kétszer találkozom a pártvezetés belső körével. Ez a kongresszus elnökként semmilyen további jogokkal nem ruházott fel. Számunkra elképzelhetetlen, hogy a párt elnöke regionális vezetőket nevezzen ki, miként az a legnagyobb ellenzéki pártnál történik. Ha a saját pártomat sem tudom meggyőzni, akkor hogyan lennék képes meggyőzni a szavazók többségét a vitás kérdésekben? Nincs szükségem mind a 35 ezer párttag támogatására, hogy bevezessük ezeket a változásokat, de igenis szükségem van két és fél millió magyar támogatására a választások megnyeréséhez.

Miért lett a magyar politika ennyire személyeskedő és otromba? A jelek szerint a jobboldali szavazók gyűlölik Önt.

A politika Európa-szerte személyeskedővé vált. Sok szempontból a jobboldal ősellenségét testesítem meg. 1990 előtt az (kommunista – The Times) ifjúsági mozgalom vezetője voltam, majd 1990 után meggazdagodtam. A feleségem egy régi kommunista család leszármazottja. Nem szégyellem magam, ehelyett dolgozom. Az ellenzék az előző két választás váratlan elvesztése, 2002 és 2006 után azt a következtetést vonta le, hogy valamiképpen én a háttérben voltam. 2002-ben én voltam Medgyessy Péter kampányfőnöke, most pedig miniszterelnök vagyok.

Személyében fenyegetettnek érzi magát?

Egyáltalán nem. Minden hétvégén fogom a feleségem és elmegyünk vásárolni. Vagy moziba. Tegnap este egy ír pubban voltam a feleségemmel és pár barátunkkal. Hetente háromszor futok, testőrök nélkül.

Mindez azért van, mert sokkal inkább a sikeres üzletember imázsát próbálja sugallni, mint egy politikusét?

Nincsen ilyen tanácsadóm. Nem gondolkodom azon, hogy miként kellene megjelennem. Legfőbb riválisom (Orbán Viktor Fidesz-elnök – The Times) a frizuráját és az öltözködését is teljesen megváltoztatta, hogy minél hétköznapibbnak nézzen ki. A magyarok szerint olyan volt, mint egy vidéki Elvis. Nem nyert vele választást. Nagyon erősen hiszek abban, hogy sikeresek lesznek a reformok. A végén a magyarok azt mondják majd, hogy rengeteg vitánk volt, és gyakran nagyon kritikusan viszonyultunk ahhoz, amit tettél, de jó, hogy nem adtad fel. Ha a következő választásokkor nem így gondolkodnak, akkor majd ajtót mutatnak nekünk.

Az ősi magyar piros és fehér Árpád-sávos zászló mostanában gyakran megjelenik az utcai tüntetéseken. Sokak számára ez a nyilaskeresztesek szimbóluma, mert az 1944-es zászlóra emlékeztet. Ugyanakkor az ellenzék vezetője, Orbán Viktor szerint az Árpád-sávos zászló nem nyilas szimbólum. Mi erről a véleménye?

Egy nemzeti közösség egymás érzékenységének tiszteletére épül. Az ország demokratikus többsége számára az Árpád-sávos zászló a magyar nemzetiszocialisták szimbóluma. Ez alatt a zászló alatt magyar zsidók százezreit hurcolták el Auschwitzba. A kommunista ötágú vörös csillagnak itt teljesen más jelentése van, mint Hollandiában, ahol az egyik sörmárka üvegén látható. Az emberek többségének ez a zászló azt jelenti, hogy a Fidesz érdekközösségben áll a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel. Nem akarják elhatárolni magukat tőlük. Azt állítják, hogy nem szélsőjobboldaliak vagy antiszemiták, de nem akarják megkülönböztetni magukat tőlük és nagyon tudatosan elmossák a határvonalat.

A tavaly őszi események óta újjáéledt az antiszemitizmus?

Azt kell mondanom, hogy soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás mint most. A feleségem a jogi karon előadó. Múlt héten, amikor kilépett az egyetem központi épületéből, a kezébe nyomtak egy olyan szórólapot, amilyet az elmúlt ötven évben nem láttunk Magyarországon. Ez egy nagyon egyértelmű és félreérthetetlen antiszemita pamflet. Ez nem csak azért sért engem, mert a feleségem zsidó származású. Tavaly ősszel a Kossuth téren ötven, feltételezett zsidó származású politikus nevét olvasták fel. Egy órával később a Fidesz politikusai felléptek ugyanarra a színpadra. Nem mondták: “kérjük, ne tegyék ezt, ezen az áron nem kell a támogatásotok”. Valami rettenetes történik.

Azt állítja, hogy az MSZP az egyetlen párt, amely képes megvédeni Magyarországot ettől a radikális antiszemitizmustól?

Nem, legkevesebb három ilyen párt van: a szocialisták, a liberális szabaddemokraták és a Magyar Demokrata Fórum, amely egy kis jobbközép demokratikus párt.

Magyarország 2010 és 2015 között csatlakozik majd az eurózónához – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a The Times brit napilapnak adott interjúban. A kormányfő közölte: Magyarország valószínűleg nem csatlakozna ahhoz az amerikai védelmi rendszerhez, melynek tervezett lengyelországi és csehországi bevezetéséről a közelmúltban többször szó esett.

Vezetői képességének egyik tesztje az Oroszországhoz való politikai viszonya. A magyarokat aggasztja, hogy egy szocialista miniszterelnök túl engedékeny lehet Moszkvával. A nemzeti légitársaságot, a Malévot oroszok vették meg, és az ország az orosz energiától és gáztól függ. Hol húzódnak az orosz hatás magyarországi határai és ki szabja meg ezeket?

Őszintén szólva Nagy-Britanniának erősebb az üzleti befolyása Magyarországon, mint Oroszországnak. Oroszország nincs a tíz vezető üzleti beruházó között Magyarországon. Az utóbbi tíz évben két nagyobb üzletet kötöttünk Oroszországgal, egy kisebb bank esetében és a Malév eladásakor. A Malévot azért az oroszok vették meg, mert másnak nem kellett. Teljes mértékben támogattam volna, hogy a British Airways vegye meg a Malévot, de nem kellett nekik. Ez nem orosz-magyar kérdés. Nem hiszem, hogy szellemekkel kellene hadakoznunk.

Ugyanakkor Oroszország megpróbálja kiterjeszteni stratégiai befolyását a hagyományos befolyásolási övezetének számító Közép-Európában. Nyugaton van egy olyan meglátás, mely szerint “morog az orosz medve”. Magyarország, az Európai Unió és a NATO tagjaként és egyben szinte Oroszország szomszédjaként milyen álláspontot képvisel?

Magyarország az Európai Unió tagja és az Európai Unióval közös jövőt akar. Ami az energiahelyzetet illeti a helyzetünk nagyon egyszerű. Magyarország az az európai uniós tagállam, amely a leginkább ki van téve az orosz gázellátásnak, több mint 80 százalékos arányban. Nem mondhatom azt a magyar családoknak, hogy azért nincs fűtésetek, mert közös európai energiapolitikánk lesz. Ha lenne választásom, hogy egy egyesült, biztonságos, közös és megbízható európai energiahálózat részei legyünk, vagy a saját utunkat járva folytatunk kapcsolatot Oroszországgal, akkor nem kérdés, hogy mit választanék ebben az esetben. De fűteni kell. Mit mondjak az embereknek? Magyarországnak a gázvezetékek tekintetében nincs más választása.

Forrás: Info Rádió)