A bibliai datolya íze

Ha semmilyen váratlan esemény nem jön közbe, két vagy három év múlva megtudhatjuk, milyen ízűek voltak a Szentföldön a datolyák a bibliai időkben. Az egyedülálló pálmafa palántáját féltve őrzi Dr. Elein Soloway, az 54-éves kaliforniai születésű és több mint harminc éve a negevi Katura kibbucban élő növénytani kutatónő. „Nagyon kell rá vigyázni.

	Datolya, 1900 éves magból

Ez az egyetlen ilyen palánta a világon. Még nincs megfelelő ellenállóképessége a növények modern betegségeivel szemben. De nemsokára már elég erős lesz, hogy átültethessem a természetbe”.

A pálmafa palántája olyan magból csírázott ki, amelyet a Holt tenger közeli Masszada erődben találtak a régészeti ásatások közben a múlt század 70-es éveiben. Egy korsóban voltak, amelybe Masszada lakosai és katonái a megevett datolyák magjait dobálták. Mint a karbonátun-14 radioaktív izotóp segítségével végzett vegyészeti vizsgálatok kiderítették, a mag – több más maggal egyetemben – legalább 1900 évig feküdt a földdel eltakart korsóban. Soloway doktornőnek eszébe jutott, hogy megkísérli életre kelteni az ősrégi magokat. Nem táplált túl sok reményt a kísérlet sikerében, de úgy vélte, az esély megéri a fáradozást. Langyos vízbe mártotta a magokat, különböző vegyszereket tett a vízbe – és várakozott. A magok többsége elpusztult, de egyikük kicsírázott és nőni kezdett. Ez a legrégibb mag a világon, amelyet sikerült életre kelteni. Ennek megfelelően nevezték el Matuzsálemnek. Egy egészséges, életképes pálmafa palántája nőtt ki belőle – amelynek azonban sokkal hosszabbak a levelei, mint a mi időnkben ismert pálmafáknak.

A különbség abból adódik, hogy a napjainkban Izrael területén található pálmafák más fajtájúak, mint a bibliai idők eredeti pálmafái. A mostaniak magjai vagy palántái más országokból, főleg Irakból származnak. „Még nem tudjuk, hogy Matuzsálem hím- vagy nőnemű palánta”, mondja Dr. Soloway. „Ezt egy-két év múlva fogjuk megtudni. Ha nőnemű, akkor magjaiból felújíthatjuk az eredeti pálmafa-fajtát, amely Júdea királyság idején volt itt elterjedve és akkor aztán megtudjuk, hogy a datolyák, amelyeket a bibliai időkben ettek, édesebbek voltak-e mint a mostaniak”.

Erre igen nagy az esély. Hiszen Felicius római költő időszámításunk 1. századában dicshimnuszokat írt a júdeai datolyák zamatosságáról és édességéről.

Szombat hír / Yehuda Lahav, Tel-Aviv