Ki számít zsidónak?

Nagy-Britanniában komoly összetűzésbe kerülhet egymással a vallás és az állam, miután egy zsidó állami iskola megtagadta a felvételét egy kisfiúnak, akinek az anyja nem egy ortodox, hanem egy progresszív zsinagógában tért meg, így az iskola rendelkezése szerint nem is tekinthető zsidónak. A brit Legfelsőbb Bíróság jogszerűtlennek ítélte az iskola döntését, diszkriminációra hivatkozva.

 

A brit Legfelsőbb Bíróság döntése vallásháborút eredményezhet?

  

Néhány hónapja egy londoni zsidó felekezetű középiskola (Jews’ Free School – JFS) megtagadta a felvételét egy 12 éves fiúnak, akinek az édesanyja nem egy ortodox zsinagógában, hanem helyette egy progresszív nézeteket vallóban tért meg. Az iskola szerint ezért sem az anya, sem pedig a fia nem tekinthető zsidónak, mivel a zsidó vallás anyai ágon öröklődik. A fiú családja természetesen megtámadta bíróságon az ítéletet, de a döntés váratlanul az iskolának kedvezett. A család ezt követően fellebbezett, és egészen a brit legfelsőbb bíróságig vitte az ügyet, ahol végül mégis az ő javukra ítéltek.

A Legfelsőbb Bíróság néhány napja megszületett ítélete alapján a középiskola döntése diszkriminatív, mivel az iskola döntése nem az alapján született, hogy a fiú zsidónak vallja-e vagy tartja magát, hanem azon, hogy az édesanyja zsidó-e vagy sem. A brit LB azzal magyarázta végső döntését, hogy a brit törvényekkel ellentétes az, hogy valakit származása, etnikai hovatartozása alapján különböztessenek meg; már pedig az, hogy valakit azért nem vesznek fel egy iskolába, mert édesanyja nem zsidó, az súlyos megkülönböztetés, még úgyis, hogy a zsidó vallás alapját adja az öröklődés. A középiskola természetesen fellebbezett, újabb döntés ez év végén várható. A bírósági tárgyalás kimenetele komoly sajtó figyelmet kapott, lévén, egy adott esetben pozitív döntés, mint ahogyan az lett is, jóval túlmutat a Királyság zsidó felekezetén, hiszen az érinti általában a vallási felekezeteket, így az anglikánokat, a katolikusokat és a muzulmánokat is.

Egyelőre azonban a zsidóság érintett ebben a kérdésben leginkább, nem is csoda, hogy a vélemények erősen megoszlanak az oldalukon. Az ortodox szervezetek értelemszerűen egyetértenek az iskola döntésével, kiemelik, hogy az egyik legrégebbi, legnevesebb intézményről van szó (a JFS a 18. század eleje óta működik), amely mindig is előnyben részesítette a származási alapot, tekintve, hogy ez a zsidó vallás egyik legfontosabb sarokköve. Az érzelmekre jellemző, hogy az egyik liverpooli zsidó iskola vezetője odáig ment, hogy kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság döntése súlyosan megsértett mintegy ötezer évnyi zsidó hagyományt, illetve hozzátette még, hogy:

„Nem mehetsz csak úgy oda emberekhez és mondhatod meg nekik, hogy változtassanak az életükön, merthogy az életük értelme és a vallásuk alapja véleményed szerint teljességgel hibás.”

Ezzel szemben a progresszív zsidó szervezetek nem találtak szinte semmi kivetnivalót az ítéletben, sőt, sokan közülük kijelentették, hogy milyen alapon képzelik magukat az egyetemes zsidóság vezetőinek az ortodoxok, amikor ők is csak egy irányzatát képviselik a vallásnak. Valamint, hogy hogyan is kérdőjelezhetik meg csak származás alapján egy család vagy akár egy gyerek zsidóságát az ortodoxok, amikor erre nincsenek felhatalmazva, főleg annak tudatában, hogy egy ilyen felvételi elv, a zsidóság kb. 40%-át felvehetetlenné tenné az iskolai rendszerbe.