Nyilas szervezkedés Zalában
Az 1930-as évek elején régiónkban alakult meg az első magyar nyilaskeresztes párt, ami hamarosan nagy támogatottságra tett szert Zalában, főként a kistelepülések lakói körében.
Forrás: Zalai Hírlap
Évekkel a Szálasi-féle hungarizmus kialakulása előtt zászlót bontott a szélsőjobb
A témáról Paksy Zoltán levéltáros tartott díjnyertes beszámolót nemrég: Nagykanizsán rendezte meg az MTA veszprémi és pécsi bizottsága azt a konferenciát, amelyen a doktori disszertációjából idéző kutatót a legjobb előadónak választotta a közönség. Hamarosan pedig a Zala Megyei Levéltár új tanulmánykötetében publikálja majd a korai szélsőjobboldali mozgalom történetét.
A Szálasi-mozgalom előtti nyilaskeresztes pártok működése még alig publikált, a legutóbbi monográfia a ’60-as években jelent meg e témában. A rendszerváltás óta persze több értekezés napvilágot látott, de ezek többnyire az 1940-es éveket tárgyalják. Pedig a Dunántúlon már 1932-33-ban alakult egy szélsőjobboldali párt, ami először használta jelképként a nyilaskeresztet és viseletként a zöld inget mondja a megyei levéltár kutatója.
Mint megtudjuk, a párt német mintára először a horogkeresztet választotta szimbólumnak, de mivel ezt a belügyminiszter megtiltotta (egy másik állam felségjele volt), feltalálták a nyilaskeresztet. Ebben a régi magyar kettős keresztet kombinálták a honfoglalók nyilaival, egyszerre utalva a kereszténységre és az ősi nomád militáns hagyományokra.
Míg az Alföldön Böszörmény Zoltán szervezte a nemzetiszocialista kaszáskeresztes mozgalmat, addig a Dunántúlon, Győr, Vas és Zala megyében Meskó Zoltán országgyűlési képviselő és Pálffy Fidél arisztokrata származású szélsőjobboldali politikus létrehozta a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspártot. Zala lett a párt egyik bázisterülete.
Mekkora volt a támogatottságuk?
Zászlóbontó gyűlésüket 1933 decemberében tartották Zalaegerszegen, az Arany Bárány szállóban. Beszédes adat, hogy a város egyik legreprezentatívabb épületében több mint 1000 ember gyűlt össze. Elsősorban mégis az aprófalvakban élő parasztság körében voltak népszerűek, a kisgazdapárt (amelyik például Somogyban sikerrel szólította meg e rétegeket) ugyanis nem tudott jelentősebb bázist kiépíteni Zalában.
Az 1935-ös országgyűlési képviselő-választásokon a 11 zalai választókerületből 4-ben indítottak jelöltet a nyilasok. Ekkor még egy jelöltjük sem jutott be a parlamentbe, de átlagban 30-40 százalékos eredményeket értek el (akkoriban más volt a választási rendszer, szűkített választójog és nyílt szavazás jellemezte). Zalaegerszegen 1-2 százaléknyi szavazatot kaptak, de volt olyan kistelepülés, ahol 90 százalékot.
1939-ben már pártlistán is be lehetett kerülni a törvényhozásba, s ekkorra a szélsőjobboldal Európa-szerte megerősödött. A választásokon három párt indult Zalában: a kormánypárt (Magyar Élet Pártja), a kisgazdapárt és a nyilaspárt. Utóbbi 47, míg a kormánypárt 49 százalékot kapott. Ezzel 4 nyilas képviselő jutott be megyénkből az Országgyűlésbe, és Vasban, illetve Győrben is hasonló pozíciókat szerzett a mozgalom.
Milyen ideológiát követtek a zalai nyilasok?
Nem voltak annyira szélsőségesek, mint Szálasi hungaristái. Én inkább nemzeti radikális pártnak nevezném a szervezetet. Bár a mozgalom élén befolyásos zalai családok álltak, támogatóik javarészt a tanulatlan, változást akaró parasztemberek közül kerültek ki, akik számára szavak szintjén elfogadható volt a demagóg szélsőjobboldali ideológia. De tettekben ez nem nyilvánult meg olyan mértékben, mint Szálasiéknál.
A Meskó-párt első programjában a zsidó szó nem is szerepelt, az persze tény, hogy a kampányszólamokban már tetten érhető az antiszemitizmus. E négy képviselő egyébként 1945-ig az országgyűlésben maradt, bár pártszervezeteik a 40-es években alig mutattak aktivitást Zalában, szinte csak a választások idején működtek.
Sokan nem tudják, mit jelent a szó
Paksy Zoltán szakterülete a két világháború közötti Magyarország története. Véleményt kérünk: mit szól ahhoz, hogy egy friss Szonda Ipsos felmérés szerint 100 magyarból 12 holokauszt-tagadó?
E magas szám nagyrészt a tudatlanság következménye, sokan nem is értik, mit jelent a szó. Ezért van kiemelkedő szerepe az oktatásnak. Amúgy ha vitatkoznom kellene egy holokauszt-tagadóval, csak megmutatnám neki az 1946-ból, 1947-ből származó halottá nyilvánítási bírósági végzéseket, amik százával találhatók itt, a levéltárban is.
