A nemzet hősei és gonosztevői egybe mosva

Keretlegények és áldozatok – ma egy helyütt nyugszanak a Nemzeti Sírkert 298-as és 301-es parcellájában. Október 23-án is együtt koszorúzták őket.
 

Szégyennek nevezte Csapody a 298-as parcella megoldatlan ügyét

 

 

A parlamenti pártokat nem zavarja, hogy a Nemzeti Sírkert 298-as és 301-es parcellájában nemcsak az áldozatoknak, de a bori kényszermunkatábor vérengző keretlegényeinek, a nyilasterror aktív résztvevőinek is emléket állítottak. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az MDF úgy koszorúzott az ünnepek alatt a “felmagasztosult” keretlegények és a háborús bűnösök maradványait is tartalmazó díszsírhelyen, hogy nem vett tudomást a szégyenletes tényről.

Az MSZP részéről Lendvai Ildikó elnök, Burány Sándor budapesti elnök és Tóbiás József frakcióigazgató koszorúzott. A Fidesz nevében Pokorni Zoltán alelnök, Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és Iván László képviselő emlékezett Nagy Imre miniszterelnök sírjánál és a 298-as “botrányparcellában”. A KDNP politikusai közül Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke és Halász Zsuzsa szóvivője rótta le kegyeletét. Az MDF nevében Dávid Ibolya elnök, Herényi Károly elnökhelyettes, Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivő és Pusztai Erzsébet pártigazgató koszorúzta meg a központi emlékművet, Tóth Ilona sírját és a 298-as parcellában lévő emlékhelyet.

– Botrányos ünneplés ez – fogalmazott a 298-as parcellánál tartott megemlékezésen a kutató Csapody Tamás -, mert akarva-akaratlanul együtt ünnepeljük az 1944 és 1948 között kivégzett háborús bűnösöket az 1956-os mártírokkal. Együtt ünnepeljük 1993-tól a nyilasuralomért, a magyar holokausztért felelősséggel tartozókat és a gyilkos bori keretlegényeket, az 1956-os forradalomért életüket áldozókkal. A nemzet valódi hősei együtt alusszák örök álmukat a nemzet gonosztevőivel. Szégyen ez, szégyene ez az egész országnak; megszégyenítése ’56 hőseinek – jelentette ki.

A Nagy Imre Társaság és a Demokratikus Hálózat tagjai – akik tiltakozásuk jeléül emlékmenetet szerveztek 23-án, s útjuk az “áldozatokat és gyilkosokat magába foglaló 298-as díszparcellától” a névtelen mártírok Duna-parti cipő-emlékművéig tartott – a helyzetért Boross Pétert, a Kegyeleti Bizottság elnökét, Demszky Gábor főpolgármestert és a 298-as parcella felett jogi és anyagi felügyeletet gyakorló kormányt tették felelőssé.

– Ma már nem vagyok abban teljesen biztos, hogy a 298-as parcellában díszsírhelyen nyugvó Tálas András hadapród őrmester Radnóti Miklós egyik gyilkosa – fogalmazott Csapody. – Abban azonban biztos vagyok, hogy a bori keretlegény Tálas szadista tömeggyilkos volt, aki gyilkolt Radnóti menetében. Kutatásaim bizonyítják, hogy a szintén díszsírhelyen nyugvó, háborús bűncselekmények elkövetéséért kivégzett Juhász Pál főhadnagy, aki Radnóti menetének parancsnokhelyettese volt, szintén megérdemelte sorsát… Szégyen és gyalázat, hogy Radnóti Miklós születésének 100., halálának 65. évfordulóján, az ő és hatezer bori zsidó munkaszolgálatos életét megkeserítő, számos munkaszolgálatos életét kioltó keretlegények ugyanolyan díszsírhelyen nyugodhatnak, mint az ’56-os mártírok.

Csapody szerint két éve nem lehet elérni, hogy a 298-as parcellában egyértelműen megkülönböztethető legyen “a hős a gazembertől”. Miként az is szégyen, hogy az ’56-os hősök parcellája egyben az itt található háborús bűnös díszsírhelyek miatt az újraéledő hungaristák kultuszhelyévé vált.

– Fontos megmutatnunk – szögezte le Csapody -, hogy nekünk a forradalom ünneplésébe és ’56 örökségébe nem fér bele a nyilasok, hungaristák és keretlegények ünneplése. Tiltakozunk a 298-as parcella történelmi botránya ellen!

A Népszabadságban megjelent Felmagasztosult keretlegények (2007. november 24.) és a Tömeggyilkos vértanúk (2008. június 4.) című cikkek után Boros Péter, a Szabadságharcos Közalapítvány elnöke történészbizottságot hívott életre. Az öt szakértő feladata az volt, hogy megállapítsa, kiknek a neve került méltatlanul a nemzeti emlékhely márványtábláira. A bizottság intézkedett, hogy kicseréljék a névtáblákat, de ezzel a helyzet nem oldódott meg. A 298-as parcella kialakításánál az 1997-ben elhunyt egykori hungarista, Bosnyák Imre a Kisgazdapárt segítségével kutatta fel a kilencvenes évek elején azokat, akiket háborús bűntettekért vagy gyilkosságokért elítéltek, s ide temették őket. Bosnyák tudatosan építette a parcellában a Szálasi-mítoszt is. A mai hungaristák évről évre itt, a Nemzeti Pantheonban emlékeznek meg a “nemzetvezetőről”. (R. L. L.)