Budapestről szóló film az új online őrület
Futótűzként terjed az interneten egy Budapestről szóló imidzsvideó. A kisfilm körül rengeteg a találgatás, forrnak az indulatok, többségben mégis a kitörően lelkes vélemények vannak. A magyar reakciók arról árulkodnak, hogy az ország végletesen ki van éhezve a pozitív énképre, az önbecsülésre.
Futótűzként terjed az interneten egy Budapestről szóló imidzsvideó. A kisfilm körül rengeteg a találgatás, forrnak az indulatok – ki szerint fantasztikus, ki zsidó összeesküvést emleget, ki csak szimplán fanyalog. Véleménye azonban mindenkinek van. A Budapest Business Region (BBR) elnökségi tagja, a film produkciójáért felelős AERA property & destination ügyvezetője, Németh Bálint szerint mindez azért megdöbbentő, mert a film egészen más célból készült. A hazai reakciók többet árulnak el a nézőkről, mint magáról a filmről.
„A film hazai sikerén mi is meg vagyunk döbbenve, hiszen ez a szpot egészen más célból készült. Valójában egy kiállítási plazmafal dekorációról beszélgetünk – mondja lapunknak Németh Bálint. – Ennek ellenére nagyon tanulságos, ahogyan egy külföldi befektetőknek szóló imidzsfilm meghódította a magyar internetet. A videó a müncheni Expo Real ingatlanos kiállításon a Budapest Business Region standjának egyik eleme volt.
Ezek után indult el hazai hódító útjára a YouTube-ról. Először a filmes szakma vette szemügyre, majd a kritikusok, majd a kritikusok barátai, végül a közösségi oldalakon keresztül terjedt pókhálószerű alakzatban a magyar, majd a külföldi interneten. A baba-mama blogok, az egyházi oldalak, a radikális szubkultúrák, a homoszexuális közösségek, a fotósok, a biciklisták, a békásmegyeriek online közössége, egyszóval mindenki terjesztette” – mondja Németh Bálint.
A filmnek mindenféle reklám nélkül naponta tízezer újabb nézője van. Egy hete került ki a világhálóra, és hamarosan eléri a százezres látogatószámot. „Zavarba ejtő, ugyanakkor jóleső érzés, hogy magyar viszonylatban rengeteg kitörően pozitív visszajelzés érkezett” – teszi hozzá a szakember. Németh Bálint ugyanakkor úgy véli, egy hasonló filmnek például Hollandiában semmiféle lakossági visszhangja nem lenne. A magyar reakciók arról árulkodnak, hogy az ország végletesen ki van éhezve a pozitív énképre, az önbecsülésre.
A kisfilm, amely érzelmes történet keretében mutatja be az ismertebb magyar találmányokat, alkalmas eszköznek bizonyult a saját énképünk megerősítésére is, holott egyáltalán nem ez volt a cél. Ráadásul mindezt nem megosztó, hanem integráló módon teszi. Németh ezért tartja szomorúnak, hogy egy hangos kisebbség paranoid, beteges módon viszonyult egy olyan produkcióhoz, amiről semmilyen előismerete nem lehetett, csupán a saját félelmeit, előítéleteit vetítette ki egy egyszerű, hazánk szempontjából egyébként igen hasznos promóciós eszközre. „Ha tanulságot kell megfogalmazni, akkor az az lenne, hogy először meg kell tanulnunk magunkat is szeretni, hogy másokat is szeretni tudjunk. Láthatóan erre nagy szükségünk van” – mondja Németh.
Arra a felvetésünkre, hogy a film miért csupán ötven évnél régebbi találmányokat mutat be, azt feleli: ma minden második nagyváros az innovációval próbálja eladni magát. Nincs azonban még egy olyan hely, mint Budapest, ahol az innováció valójában a tradíció része: mi hagyományosan újítóak vagyunk. Ugyanakkor maga a film is innovatív technológiával készült. Madarász István rendező egy úgynevezett Canon 5D MII fényképezőgépet használt a forgatáshoz. Csak a filmesek tudják értékelni, hogy ez mennyire merész vállalkozás.
A film kapcsán született olyan kritika is, ami azt sugallta: a Budapest Business Region összefogás valójában egy kartellt takar. A BBR klaszter célja azonban éppen ellenkező: valós versenyhelyzet megteremtése a piac bővítésével. Az ingatlanpiaci szereplők egységes külföldi fellépése évek óta természetes, sőt ezt az állami szektor is támogatja olyan országokban, mint Hollandia, Ausztria, Franciaország vagy akár Lengyelország. „Mindez csupán nálunk újdonság – mondja a szakember -, hiszen az üzleti kultúránkon még van mit fejleszteni.” Példának a Liszt Ferenc téri kávézókat hozta.
A verseny ott kezdődik, amikor megjelenik egy vendég a téren. Egészen addig minden kávézónak az az érdeke, hogy az a vendég ne a Ráday utcába menjen, hanem ide, a Liszt Ferenc térre. Ugyanerről szól a videó is: a befektető ne Szlovákiába, ne Romániába, ne is Ausztriába menjen, hanem először hozzánk. Aztán ha már itt megtelepedett, mehet tovább is, de legyünk mi a régió kapuja.
