Quelle, slussz

Az aranyidőkben, a hetvenes évek végén minden második nyugati család rendszeresen rendelt a Quelle katalógusából, a fürthi cég évente 25 millió pakkot adott postára. Három évtizeddel később a Gustav Schickedanz által 1927-ben alapított vállalkozás végleg befuccsolt, a csődeljárás alatt lé  vő Arcandor kereskedelmi konszernhez tartozó csomagküldőt felszámolják, miután a több mint tízezer embert foglalkoztató Quellére egyetlen vevő sem akadt.

 

Felszámolják Európa egykori legnagyobb csomagküldőjét

 

 

A Nürnberg mellett fekvő Fürthöt és környékét valósággal sokkolta az Arcandor csődgondnokának bejelentése. Klaus Hubert Görg közölte, hiába ment le az árral, egyetlen befektetővel sem sikerült megállapodnia. – Ez egy nagyon csúnya csőd – nyilatkozta.

A Quelléhez tartozó speciális csomagküldő cégek, a HSE24 shopping-tévécsatorna, illetve a nyereséges külföldi üzletág számára tovább keresik a vevőket, egyes értékes darabok iránt az egyik nagy vetélytárs, a hamburgi Otto mutat komoly érdeklődést. Novembertől legalább négyezer Quelle-dolgozó veszíti el állását, s nem tudni, mi lesz a telefonos ügyfélközpontok, illetve logisztikai bázisok sorsa. Mindenesetre a Nürnberg-közeli térségben a Grundig és az AEG után egy újabb, az egykori nyugatnémet gazdasági csodával szorosan összefonódó cég szűnik meg.

A németül forrást jelentő Quelle “kiapadása” több mint kínos a bajor tartományi kormány és személy szerint Horst Seehofer tartományi kormányfő számára. A kisebbik konzervatív párt, a CSU elnöki posztját is betöltő politikus alig két hónapja még büszkén lobogtatta a téli katalógust, amelynek a kinyomtatásához és terjesztéséhez szükséges 50 millió euró jelentős részét a bajor kabinet hitelezte meg. A szakszervezetek azt is kifogásolják, hogy a német kormány sem az Arcandornak, sem annak érdekeltségeinek nem nyújtott olyan többmilliárdos hiteltámogatást, amivel például a csőd szélén tántorgó Opelt sikerült megmenteni az összeomlástól. A CSU-nak azt is szemére vetik, hogy a párt által delegált német gazdasági miniszter, Karl Theodor zu Guttenberg báró a kezdetektől a Quelle “rendezett körülmények között kivitelezett csődeljárása mellett” érvelt. A Magyarországon is jól csengő nevű csomagküldő bukását az állami hitelek valószínűleg csak elodázták volna. A cég elsősorban súlyos menedzsmenthibák miatt került kilátástalan helyzetbe: túl későn reagált a fogyasztói szokások változására, az internetes kereskedelem térhódítására. A vevőknek már avítt volt a Quelle, ráadásul az anyakonszernnel szembeni csődeljárás nyomán egyre több ügyfél fordított hátat a cégnek.

Amikor Gustav Schickedanz 1977-ben, nyolcvankét évesen meghalt, mintegy 43 ezer embert foglalkozató cégbirodalmának éves árbevétele jóval meghaladta a nyolcmilliárd nyugatnémet márkát. A Quelle irányítása lányára szállt, Madeleine Schickedanz azonban nem értett az üzlethez, és a vezérigazgatókat is rosszul választotta meg. Miközben a nyilvánosságot kerülő örökös 2007-ben négymilliárd eurót meghaladó magánvagyonával még a világ húsz leggazdagabb embere közé tartozott, az Arcandor csődje nyomán részvényei értéktelen papírhalommá váltak.
Kétes ügyletekkel alapozták meg a céget
 
Gustav Schickedanz anno a “mindennapok gondjaira való megoldásként” hirdette csomagküldő szolgálatát. A nácikkal szimpatizáló, az NSDAP-ba is belépett vállalkozó több “árjásított”, korábban zsidó tulajdonú céget vásárolt fel, jóval azok piaci értéke alatt. A második világháborút követő felelősségre vonást négy- éves foglalkozási tilalommal úszta meg.