Holokauszt-emléktáblát avattak Várpalotán
A holokauszt áldozatainak emlékére márványtáblát avattak az egykori zsinagóga bejáratánál Várpalotán vasárnap, s a ma képzőművészeti kiállítóhelyként funkcionáló épületben megnyitották a Jeruzsálem című fotókiállítást.
Megnyitották a Jeruzsálem című fotókiállítást is
Szivünkben, emlékezetünkben kell őriznünk a holokausztot, hogy az ne történhessen meg még egyszer – mondta az emléktábla avatóján Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete. Hangsúlyozta, hogy idén van a 20. évfordulója az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének, és “a viszony a két ország között minden területen nagyon jó”. Aliza Bin-Noun külön kiemelte, hogy jók a politikai, a kulturális, a gazdasági és a turisztikai kapcsolatok is. Hangsúlyozta, hogy Izraelben “nagyon jó híre van Magyarországnak”. Ugyanakkor fontos emlékezni a történelemre is, hiszen Magyarországon nagy zsidó közösség élt, ám a II. világháború után nagyon sokan nem tértek vissza a deportálásból – mondta az izraeli nagykövet. Hangsúlyozta: nagyon fontos az emlékezés és az emlékeztetés, különösen azért, hogy a mai fiatalok ismerjék a 65 évvel ezelőtt történteket, beszélgessenek a túlélőkkel.
Németh Árpád, Várpalota polgármestere (Fidesz) elmondta: 1944-ig jelentős zsidó közösség élt a városukban is, amit az is bizonyít, hogy 1839-ben nagyon szép zsinagógát építettek Várpalotán, amely vidéken az ország egyetlen klasszicista zsinagógája. Emlékeztetett arra, hogy a több száz éven át Várpalotán élő zsidók “jó polgárai voltak a városnak és a hazának”, szorgos kisipari és kereskedői munkájukkal nagyban hozzájárultak a település gazdasági gyarapodásához.
Újvári Gábor, a várpalotai Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy 1944. júniusában 233 zsidó lakost deportáltak Várpalotáról, akik közül – ismeretei szerint – senki sem tért haza. Ma a városban öt zsidó család él – jegyezte meg.
Olti Ferenc budapesti egyetemi docens a mártírokra emlékező beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ma is mennyire káros hatásúak a kirekesztő eszmék. Szerinte a mai társadalom “éppen olyan immunhiányos az antiszemitizmussal szemben, mint volt 1945-ben”. Mint mondta: ha megkérdeznénk 100 fiatalt, hogy mit tud a zsidóságról, biztosan több mint 90 százalékuk “szokványos és hazug, negatív sztereotípiákat sorolna fel”. Ezt követően Várpalota polgármestere ismét szót kért, s azt hangsúlyozta, hogy a “mai magyar közéletben a zsidóságra veszélyes antiszemitizmusnak nincsen alapja.” Vannak “elszigetelt, szélsőséges csoportok, vannak antiszemita emberek, de valójában a mai magyar társadalom nem antiszemita, igen is büszke arra az örökségre, amelyet a zsidó vallású, zsidó származású polgártársaitól kapott”. De az egész magyar társadalomnak össze kell fognia a szélsőségek, így az antiszemitizmus ellen is – vélekedett a polgármester.
Ezután Aliza Bin-Noun és Németh Árpád leleplezte az emléktáblát, amelyen ez olvasható: “A holokauszt 65. évfordulóján a várpalotai áldozatok emlékére állította a várpalotai Magyar-Izraeli Baráti Társaság. 2009.”
Az egykori zsinagógában – ma Nagy Gyula Galéria – Aliza Bin-Noun megnyitotta a Jeruzsálem elnevezésű fotókiállítást. Beszédében hangsúlyozta: örül annak, hogy a város szépen kezeli az egykori zsinagógát és azt kulturális célokra hasznosítja. Aliza Bin-Noun reményét fejezte ki, hogy ez a kiállítás is kedvet csinál ahhoz, hogy egyre több magyar ember menjen turistaként Izraelbe.
Az emléktábla avatását megelőzően az izraeli nagykövet és Várpalota polgármestere a gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről is tárgyalt. Németh Árpád sajtótájékoztatón mondta el, hogy városuk gazdag ásványvízben, s felajánlotta, hogy szállítanának palackozott ivóvizet izraeli cégeknek. Aliza Bin-Noun válasza szerint “átgondolják ezt a lehetőséget”, majd felajánlotta: segít abban, hogy a vízszolgáltató Bakonykarszt Zrt. részt vegyen Tel-Avivban a novemberi víztechnológiai világkiállításon.
