„Megsemmisítjük a zsidó bagázst, akik a Wall Streetet éltetik”

1944. október 16-án Horthy Miklós kormányzó rádiószózatot intézett a nemzethez, melyben bejelentette Magyarország kilépését a szövetségesek ellen vívott háborúból. Bizalmas körökben elmondta, hogy pisztollyal a kezében az utolsó golyóig harcolni fog a nácik ellen, ha meg akarnák akadályozni a békekötést. Terve azonban azonnal összeomlott.
 

65 éve jutott hatalomra Szálasi Ferenc, a spiritiszta nemzetvesztő

 

A kormányzó percek alatt kapitulált, amikor tudomására jutott, hogy a nácik szolgálatában tevékenykedő Skorzeny-kommandó a „Micky Mouse”-akciót végrehajtva elrabolta fiát, ifjabb Horthy Miklóst, akit szőnyegbe csavarva csempésztek ki a városból. A megzsarolt államfő lemondott a hatalomról, de előtte még jóváhagyta Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését, akit nemrégen még csak zöldinges bolsevikként emlegetett.

Az önjelölt „nemzetmentő” családja német, szlovák, rutén és örmény ősökkel is rendelkezett, bár ő ezt később buzgón igyekezett eltitkolni. Sokkal nagyobb kegyben részesítette azokat a családfakutatókat, akik szerint a magyar nemzet Jézus gondváni törzséből vált ki, ezzel bizonyítva, hogy Szálasi közvetlen leszármazottja a Megváltónak. Vallási fanatizmusát, misztikumra való hajlamát édesanyjától örökölte. Különösen érdekelte a spiritizmus és a szeánszok. Egyik víziójában állítása szerint Krisztus a tudomására hozta, hogy neki kell a zsidóságtól megtisztítania az országot. Utolsó éveiben gyakran hagyatkozott asztrológusai tanácsaira, akik Hitler végső győzelmét is megjósolták neki. Megvilágosodásakor pattant ki fejéből meglehetősen zilált, zűrzavaros elmélete, amelyet hungarizmusnak keresztelt el.

Politikai ambícióit azonban kezdetben nem koronázta siker. 1936 tavaszán a pomázi képviselőválasztáson csúfos kudarcot vallott, két évvel később pedig börtönbüntetésre ítélték az államrend megdöntésére szőtt kísérlettel vádolva. Hívei 1939 elején kézigránátos merényletet hajtottak végre a Dohány utcai zsinagóga ellen, amelyben 22 ember sebesült meg. A társadalom radikalizálódásának következtében még ebben az esztendőben a Nyilaskeresztes Párt 31 mandátumot szerzett a parlamenti választásokon. A szavazás előtt röplapok ezreit szórták ki repülőgépekről a nagyvárosok felett, néhány mai radikális politikus szavaival összecsengő kampányszövegekkel: „Itt összpontosul a liberálkapitalizmus, a feudálnagytőke, a bérrabszolgaság, a parasztnyúzáson keresztül minden válfaja a kizsákmányolásnak… A mai nagyurak az országba szivárgó galiciáner horda csatlósai lettek…”

„Fortélyos félelem”

A hatalomátvétel után a hungarista kormány sajtófőnöke, Fiala Ferenc diadalittasan jelenthette ki: „Most végre hozzáfoghatunk annak megvalósításához, amire évszázadok óta vártunk, a társadalmi forradalomhoz, a gazdag csürhe, Horthyék és társaik megsemmisítéséhez, akik a zsidó bagázzsal együtt a Wall Streetet éltették.” A zsidóságot kötelező hadi munkaszolgálatra kötelezték. A nyilasok 14-18 éves megtévesztett suhancokból toboroztak hű követőket, akik egyenesen a budapesti gettóból hurcolták el áldozataikat. A pártszolgálatosok által kísért halálmenetekben naponta legalább kétezren vesztek oda. Budapest hídjaira terelték a szerencsétleneket, hármasával összekötözték őket, majd a lőszerrel való takarékosság jegyében egyiküket agyonlőtték, aki a többieket is magával rántotta.

Máskor egyszerűen egy kordéban hajították az áldozatokat a jeges folyóba. Szálasi csak „13-as villamos módszernek” nevezte ezeket a kivégzéseket, mivel a novemberi robbantáskor a 13-as villamos lezuhant a Margit hídról. 1945. január 11-én a nyilasok megszállták a Maros utcai kórházat, minden berendezést összetörtek, a súlyos sebesülteket agyonrugdosták, az összeterelt orvosokat, ápolókat és betegeket lemészárolták. A vérengzést egyetlen nővér élte túl, aki az egyik hullahegy mögött halottnak tetette magát.

A nemzetvezető mindent megtett, hogy a nácik kedvében járjon. Uralma elején hetek alatt 4 új önkéntes SS-hadosztályt szereltek fel Magyarországon, s további 500 ezer magyar katonát ígért. Országlása alatt a Harmadik Birodalomba szállított nemzeti javak több mint 15 ezer vagont tettek ki. Szálasi naplóját Hitler „Mein Kampf”-jához hasonlóan minden házasságkötés alkalmából nászajándékként osztogatták. Nagy példaképével 1944. december 4-én találkozhatott, s feltétlen hűsége jeléül még Szent István koronáját is felajánlotta a Führernek. A náci kancellár azonban nem sokra becsülte farkcsóváló csatlósát, sőt népéről sem nyilatkozott túlságosan hízelgően: „A magyarok mindig szájhősök voltak. Kardot csörtetni mindig is tudtak, de kardot forgatni soha.”

Akasztófavirág

Az ígérgetések ellenére 1945. február 13-án az oroszok kiseperték a nácikat és magyar csatlósaikat Budapestről. 30.000 épület égett porrá, 80.000-nél is több katona pusztult el. A polgári lakosságnál is hasonló volt a veszteség mértéke. Az Ausztriába menekülő Szálasit mindez nem rendítette meg. Fáradhatatlanul gyártotta újabb és újabb őrült terveit. A nyilasok által birtokolt terület egyre apróbbra zsugorodott, de ez nem akadályozta meg, hogy a Hungária Egyesült Földekről szője hagymázas álmait. Végül az amerikaiak fogták el és adták ki a háború után felálló új magyar kormánynak.

A népbíróság előtt tett vallomásában a volt miniszterelnök pofátlanul azt állította, maguk a zsidók kérték, hogy munkaszolgálatosként Németországba vigyék őket, ő csak segíteni akart rajtuk. Börtönben írt naplójegyzeteiben új kulturális forradalmat is hirdetett, amelyben a szerinte fajidegen, dekadens művészeknek, mint például Ady vagy József Attila, nincs helyük Magyarországon. Az „Ősföld” egyesítését tűzte zászlajára, s azt tartotta céljának, hogy a túlságosan kevert magyar lakosságból kifejlesszék az ún. „gondváni” törzsfajtát. Asztrológusai azt is megjósolták neki, hogy hamarosan új keresztény világrend születik, amelyben egy magyar pápa lesz a világ ura.
Szálasit 1946. február 12-én háborús bűnösként akasztották fel. „Velem Magyarország hal meg!” – hangzottak utolsó szavai. Bár skizoid alkat volt, a ködös ábrándokat dédelgető nyilasvezért nem tekinthetjük elmebetegnek. Az egykori „nemzetmentő”-t a nép széles rétegei egyszerűen csak „nemzetveszejtő”-nek gúnyolták, de eszméi hat évtized után sajnos újra fertőznek…